2012. szeptember 28., 10:202012. szeptember 28., 10:20
Ez a fejlemény akár biztató is lehet – az eddigi állóháborúnál mindenképpen jobb –, de a kormányoldal és az egyetemi vezetés eddigi hozzáállása azért óvatosságra int. Már csak azért is, mert valahogy nehéz nem arra gondolni: a politikum részéről bizonyos mértékben imázsjavító lépésnek szánták a gesztust.
A gyakran magyarellenes kottából játszó Ponta részéről a fő célközönség bizonyára nem a román szavazótábor. Viszont köztudomású – és ez a Ponta-kabinetet a demokráciát és a jogállamiságot semmibe vevő kormányok közé soroló európai uniós fórumok előtt is ismert –, hogy a jelenlegi kormány épp annak nyomán került hatalomra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be az előző kabinet ellen, amiért az kormányrendeletben döntött a magyar karok létrehozásáról.
Úgy tűnik, Ponta Brüsszel előtt szeretne jó pontot szerezni azzal, hogy személyesen közvetített az ügyben. A másik célpont az RMDSZ – a Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás fiaskója, illetve a gazdaság terén elszenvedett kormányzati kudarcok nyomán a Szociálliberális Unió még mindig élen áll a közvélemény-kutatásokban, de félő, hogy a decemberi parlamenti választásokon már nem szerez abszolút többséget, így szüksége lehet az RMDSZ támogatására.
Nem jött rosszul a lépés az RMDSZ számára sem, hiszen kitűnően felhasználható kampánycélokra. A konkrét intézkedések időpontja azonban továbbra is bizonytalan. Mindennek nyomán érdemes lenne elgondolkodni: ha ez a kezdeményezés is kudarcba fullad, a további küzdelemmel párhuzamosan meg lehetne vizsgálni a magyar nyelvű magánegyetemi orvosképzés lehetőségeit. Elvégre a legfontosabb az – hiszen életek múlhatnak rajta –, hogy a magyarok minél hamarabb minél több magyarul anyanyelvi szinten tudó orvosnak mondhassák el panaszaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok