2011. november 09., 09:342011. november 09., 09:34
„A háború miatt egyetlen földi lény se maradna, aki áldozatot hozna nekünk!” – ecsetelte Zeusz. Poszeidón véleménye az volt, hogy a görög szigetek hajókázási turizmusát kell helyzetbe hozni. „Csendes lesz a tenger, bőven lesz hal!” – fogadta meg. Artemisz szabadkozott, hogy ő nem tud segíteni a szigorú uniós állatvédelmi szabályok miatt.
„A brüsszeli bürokraták soha nem értik meg, mekkora élmény vadászni” – keseregte. Öccse, Apollón semmi jót nem tudott jósolni, de zeneterápiát ajánlott. „Szerintem felléphetnék a kilenc múzsával együtt egy jótékonysági turnén, s a bevételt odaadjuk a görög kormánynak” – töprengett. Általános derültséget keltett Aphrodité, aki azzal jött elő, hogy ő ingyen levetkőzne a Playboyban a görögöknek. „Még a soha nem látott bal karomat is megmutatom, ami a milói Vénuszról hiányzik” – csacsogta. Dionüszosz viszont arra biztatta a többieket, hagyják az egész válságkezelést, inkább vigadjanak. „Szürcsöljük tovább az ambróziát, lássátok, ott lenn is tesznek a világra!” – tette hozzá botladozó nyelvvel. „Több emberre lenne szükség. Magamat is bevetem a szaporodásba!” – csillant fel a szeme Zeusznak. „Még az kell neked, vén bakkecske! Nem akarok több földi nőt látni körülötted!” – horkant fel felesége, Héra. Ekkor futott be lihegve, de fülig érő szájjal Hermész új hírekkel: „Egyre jobb a helyzet! A görögöknek naponta sikerül egész Európát átverniük, kreatív könyveléssel, eltapsolt sokmilliárd euróval, népszavazásosdival, kormányváltással, előre hozott választással! Szeretem őket!”
Zeusznak feltűnt, hogy a nagy zűrzavarban Pallasz Athéné, Démétér és Héphaisztosz egy vak hangot nem szól. „Te mit ajánlasz, lányom?” – fordult a bölcsesség istennőjéhez. „Van értelme beszélnem? – kérdezte élesen Athéné. – Szép társaság! Inkompetensek, üresfejű szexbomba, házasságszédelgő, röhögő tolvaj, részeges disznó. Igen, Dionüszosz, méltatlan vagy Hesztia helyére!... Zeusz, a mi időnk elmúlt. Ez az igazság. Törődj bele, apám, ez a Moirák akarata. Végünk van, ha meg nem változunk. Mi hárman dolgozni megyünk a germán istenekhez: Démétér Freyával együtt felel a termésért, bátyám Thor villámait kovácsolja majd, én meg Odin tanácsosa leszek. Auf Wiedersehen!” (A három isten el, döbbent csend.)
Zeusz mobilja megcsörren (modern világ ez, kérem). Sápadtan olvassa az SMS-t: „Tesókám, a görögök és az olaszok is itt vannak az alvilágban. Köszi. Hadész.”
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.