Balogh Levente
2021. május 28., 10:192021. május 28., 10:19
Miután az oltásoknak köszönhetően a járványadatok kedvezően alakulnak, a hatóságok számára most már nem a koronavírus terjedése okozza a legnagyobb fejfájást, hanem az, hogyan bírják rá az ódzkodókat az oltások felvételére, megakadályozandó az oltási kampány befulladását, ami ősszel a járvány újabb fellángolását hozhatja magával.
A gond csak az, hogy a kormány a jelek szerint a saját dolgát is megnehezíti az ügyben, és ahelyett, hogy növelné az oltási hajlandóságot, kommunikációjával csak még jobban elhitelteleníti az oltási kampányt. Azt hihettük, hogy mivel idén országos jelentőségű választást nem tartanak, és a kormány a koalíciós ellentétek ellenére viszonylag stabilan működik, végre semmi nem vonhatja el a figyelmet az oltás népszerűsítéséről. Ehelyett nem csupán a koalíciós pártok közötti viták nehezítik a munkát, hanem még a kormány fő erejét adó Nemzeti Liberális Párton belül is kiéleződni látszanak a feszültségek, miután a jelek szerint a lehetséges elnökjelöltek máris kampányolni kezdtek a szeptemberben esedékes tisztújító kongresszusra hangolva.
Mint ismert, Ludovic Orban jelenlegi párt- és képviselőházi elnök újrázni szeretne, miközben a párt erdélyi politikusainak jelentős része – mivel elégedetlenek a koalíciós partnereknek juttatott tisztségek magas számával – Florin Cîţu miniszterelnököt támogatná vele szemben. Már ha elindul, de ilyen hátszéllel inkább arra fogadnánk jelentősebb összegben, hogy valóban ő lesz Orban legfőbb kihívója.
Nem kizárható, hogy ennek is betudhatók a felgyorsított enyhítő intézkedések, amelyeket ráadásul annak ellenére is keresztülvisznek, hogy messze állunk az ötmillió beoltottól, amelynek az eléréséhez korábban a június elsejei lazításokat kötötte a kormány. Cîţu ezekkel az intézkedésekkel próbálja saját népszerűségét növelni, miközben Orban is megpróbál mindenhez hozzászólni, ha már ő a kormány fő erejét adó párt elnöke.
Ebből aztán olyan katyvasz alakulhat ki, mint a hét elején, amikor Orban – csak hogy benne legyen a híradásokban – egy olyan témában is szükségét érezte megosztani értékes gondolatait, amelyről korábban nem egyeztettek a párton belül. Ezért aztán újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy idővel csak a veszélyeztetett csoportok számára lesz ingyenes a koronavírus elleni oltás, a többieknek fizetniük kell érte, mint az influenza elleni oltás esetében. Cîţu természetesen azonnal lecsapta a magas labdát, és jelezte, hogy az oltások ingyenesek maradtak – így aztán ismét csak ő jött ki jól a történetből Orbannal szemben, aki mindezek után természetesen már hiába magyarázta, hogy ő csupán arra gondolt, hogy valamikor a távoli jövőben lesz majd fizetős a vakcina, amikor az új koronavírus „megszelídül”, és olyan lesz, mint az influenza.
Az sem növeli a kormány és a járvány megelőzését szolgáló intézkedések hitelességét, hogy Orban és párttársai már megint nem tudták megállni, hogy a parlamentben ünnepeljék meg a párt- és házelnök születésnapját, és a tavalyi, vérlázító esethez hasonlóan a képek tanúsága szerint néhányan most sem viseltek maszkot az eseményen. Az egyetlen pozitívum, hogy Orban ezúttal nem volt köztük – vagy csak szerencséje volt, és róla most nem készült kompromittáló fotó. Márpedig az ilyesmi nem csupán a kormánypártba vetett bizalmat ássa alá, hanem a kormánypárti politikusok által sokadszor megszegett óvintézkedések irántit is – beleértve az oltási kampányt is. Amelynek felgyorsítása ilyen körülmények között még nehezebb, pedig a nem a Facebook „tudósainak” és a fake news gyárak „kutatóinak” ökörségein pallérozódó, józanul gondolkodó emberek számára világos: ha nem sikerül elegendő polgárt beoltani a koronavírus ellen, hogy kialakuljon a közösségi immunitás, akkor ősszel ismét baj lesz.
Az eszközökben éppen ezért nem kell válogatni – a beoltottaknak járó minél nagyobb arányú kedvezmények, a magukat beoltatók közötti nyereményjátékok kiírása, esetleg bizonyos szakmai csoportok számára olasz mintára az oltás kötelezővé tétele mind-mind megfontolandó. És mindezek kapcsán dőreség bármiféle jogok csorbulásáról hadoválni: az oltás ugyanis nem csupán azt védi, akit beoltottak, hanem a közösség többi tagját is. Ezért nem is tekinthető magánügynek. Az oltások népszerűsítésében, az immunizálási kampány felpörgetésében a kormány mellett az önkormányzatok szerepvállalása is fontos, elvégre a megyei, illetve a helyi választott elöljárók, intézmények tudják a legjobban, milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban megszólítani az embereket.
És itt most sokatmondó oldalpillantást vetünk a jelentős magyar lakosságú, illetve magyar többségű megyékre, ahol sok a tennivaló, mivel nagyon úgy tűnik, hogy mindannyiunk szégyenére az oltás elleni uszítás és az álhírek még mindig népszerűbbek az életet, egészséget megóvó vakcináknál a román megyék jó részéhez képest.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!