2012. június 29., 10:202012. június 29., 10:20
Nos, az utóbbi hónapokban Romániában feltűnt egy olyan szakpolitikus is, aki ezeknél sokkal komolyabb területen nőtte ki magát szaktekintéllyé: Bogdan Diaconuról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti, IV. kerületi szervezetének első alelnökéről van szó, aki eddig sok konkrét és érdemi tettel nem hívta fel magára a figyelmet az országos politikában, egy téren azonban kiemelkedőt alkot: magyarellenes nyilatkozatokban verhetetlen. A lelkes ifjú titán olyan beleéléssel műveli szakterületét, hogy előbb-utóbb a PSD magyargyalázás-ügyi főelőadójává is előléptethetik.
Emlékezetes, hogy néhány hónapja horogkeresztre asszociált a magyar címerről, most pedig a magyar nagykövetet és a magyar kormányt szélsőségezte le testületileg azért, mert a diplomata kimondta: az autonómia a szeparatizmus ellentéte. Valószínűleg túl nagy kihívás lett volna végiggondolnia az elhangzottakat, és megérteni, hogy a jelenlegi román államhatárok sérthetetlenségéért vadul aggódó körök számára is tisztább, szárazabb érzés lehet, ha a magyarok az országon belül akarnak önrendelkezést, mintha elszakadásra törekednének.
Amúgy az illetőt már a pedigréje is hasonló feladatra predestinálja, hiszen abból a Konzervatív Pártból igazolt a PSD-be, amelyről azt kell tudni, hogy nem konzervatív, mert politikai doktrínát a magyarellenességen kívül még a legjóindulatúbb politológusok sem bírtak felfedezni a háza táján, és nem is párt, hanem amolyan üzleti vállalkozásféle, amelynek révén a főállású médiamogul és kiérdemesült exszekusbesúgó befizeti magát az igazi pártok mellé csendestársnak, hogy lefölözze a parlamenti politizálásból fakadó hasznokat. A legszebb az egészben az, hogy Diaconu bukaresti érdekeltségű politikusként zengi dörgedelmeit a magyar ügyekben.
Ha Bukarest IV. kerületében követelnének három háztömbnyi autonómiát a magyarok, vagy a kerületi polgármesteri hivatalban akarnák a magyar nyelv bevezetését, akkor még megérteném az indulatait, de hát az ő illetőségi körétől több száz kilométerre eső ügyekről van szó. De neki ez mindegy, ha elkapja a nyilatkozatgörcs, akkor nyilatkozik. És nem is eredménytelenül. Hiszen lám, a lapok szatírarovataiba máris sikerült beverekednie magát.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.