2009. november 20., 11:422009. november 20., 11:42
Mindez nagyjából azt jelenti, hogy ha most hirtelen itt teremne valamely istenség, vagy egy, a hollywoodi sci-fi filmes közhelyek látványvilágát idéző, az időutazás terén jártassággal rendelkező földön kívüli, és közölné: tessék választani, hogy egyetlen gombnyomással visszaállítsuk a húsz évvel ezelőtti állapotokat, vagy maradjon minden a régiben, akkor a többség habozás nélkül megnyomná a Csau-gombot.
Olcsó demagógia lenne, ha mindezért kizárólag az elmúlt húsz év politikai elitjét tennénk felelőssé: annak a politikai elitnek a képviselőit ugyanis maga a nép méltóztatott a vezető tisztségekbe beszavazni. Lehetett volna azóta hatalmon itt három bölcs Salamon vagy nyolc igazságos Mátyás király – a többség önerőből hajlamos arra, hogy lenullázza mindazt, ami a rendszerváltás óta történt, és szívesebben visszabújna a horogkeresztbe oltott vörös csillaggal jelzett akolba.
Hiszen hát mi is volt akkor: mindenkinek volt stabil állása, sőt büntették a munkakerülést. Igaz, hogy a pénzért semmi sem volt kapható, mert az üzletek üresek voltak, de legalább lehetett lopni. Emellett nem volt ennyi furcsa arc a politikai színtéren, akik állandóan egymást köpködték, hanem ott volt a jóságos vezető, meg az egyetlen párt, így a nép egyszerű fiai nem kényszerültek arra, hogy felelősen mérlegelve a lehetőségeket, bizonyos időközönként válasszanak a sok párt közül.
A Ceauşescu meg jó hazafi volt, hiszen igaz ugyan, hogy jegyre adta a cukrot meg az olajat, de legalább nemzeti dogma szintjére emelte Traianus és Decebál különös házasságát, és fügét mutatott az oroszoknak. Sőt megtisztította az országot a németektől, akik olyan gyanús dolgok megtestesítői voltak, mint a munka meg a szorgalom, és a magyarokat is megtizedelte, akik a puszta létükkel emlékeztettek minden igaz hazafit arra a kellemetlen tényre, hogy az ország területének jelentős hányada megkérdőjelezhető körülmények között került a dicső múltú román nép fennhatósága alá. Ezért is van az, hogy a felmérésben megkérdezett magyarok azért árnyaltabban értékelik a Ceauşescu-kort. A többség viszont másképp gondolja: ők szeretnének visszakerülni az aranykorba. Bár beteljesülne a kívánságuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok