2009. január 20., 10:182009. január 20., 10:18
Meg aztán egy idő után a „ki?, kivel?, mikor?, hol? és hogyan?” kérdéskör is kimerítődik, pedig ez aztán az igazi folklorizálni való téma. Miután mindezt asszonyi aprólékossággal kimerítettük, átnyergeltünk a férfias témára, a politikára. Már nem egyébért, csak, hogy erősítsük az aranyszabályt, miszerint „a politika egy olyan férfias foglalkozás, aminek kurtáját úgyis a nők húzzák”. S mivel is kezdhettük volna, mint az éppen nyakunkba szakadt gazdasági világválsággal, és mélységesen egyetértettünk abban, hogy semmi jó nem várható.
„Meglátjátok, hogy minden lesz, csak pénzünk nem lesz” – vetítette előre a komor jövőt az egyik „mindent látok-hallok” szomszédasszony. Mondjuk ez az eszmefuttatás engem nem hatott meg annyira mélységesen, mert a gazdasági válságot általában ünnepek után, minden januárban megtapasztalom a saját háztartásomban. Aztán a gazdaságiválság-téma kimerítése után más, elvontabb témakör került terítékre, méghozzá a demokrácia. „Na, mi a demokrácia, mondd meg te, mert egy újságírónak bár ennyit illik tudni?!” – szögezte nekem a sarkalatos kérdést az egyik nagyszájú szomszédasszony, én pedig már akkor gyanítottam, hogy nem sül ki semmi jó belőle, ha a téma mélyére kezdünk ásni, és az értelmező szótárból ismert meghatározás szerinti definícióját adom a demokráciának.
Így hát, gondoltam, egy amerikai egyetemi tanártól nemrég hallott példával illusztrálom a demokrácia lényegét. Ekképp idéztem a professzort: „Romániában akkor lesz igazi demokrácia, ha az ország elnöke székely ember lesz”. Az apropó Obamára, az amerikai elnökre szólt, mert ugyebár bármerről nézzük, ő kisebbségi elnöknek tekinthető. Na erre aztán harsány nevetésbe tört ki a társaság, és az egyik kifejtette: „Nostradamus megjósolta, akkor lesz világvége, mikor Amerikának fekete elnöke lesz” – innen aztán jöhettem bármilyen magyarázattal, hogy Nostradamus korában aligha szólhattak jóslatok amerikai elnökökről, hiszen éppen csak hogy felfedezte Kolumbusz, mert erre is volt ellenérv: „Ha nem Nostradamus jósolta meg, akkor Bákainé, s ha nem, Kati cigányné, de valaki megjósolta, az biztos!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok