2012. május 21., 08:552012. május 21., 08:55
A magyar képviselet arányának csökkenése valóban csak járulékos, de minden bizonnyal örömmel fogadott eredmény, az elsődleges cél ugyanis az USL jelenlegi népszerűségének négy évre történő bebetonozása. A szövetség mintegy ötvenszázalékos támogatottsággal bír, ez pedig az egyfordulós, egyéni választókerületes rendszerben akár alkotmánymódosító többséget is eredményezhet a számára.
A kisebbségek számára némileg kedvezőbb módosítás címzettjei amúgy elsősorban nem a magyarok, hanem a Hargita és Kovászna megyei románok, akik azzal, hogy az egy megyében hatszázalékos arányban jelen levő kisebbség alanyi jogon kap egy képviselői mandátumot, végre „bebetonozott” törvényhozási helyet kapnak. (Nem kicsit pikáns viszont, hogy a nemzetieskedő Ponta-kormány ezzel hivatalosan elismeri, hogy Romániában román kisebbség is lézetik.)
Ez a döntés tehát a szórványmegyék magyarjai számára is kedvező lehet, mindemellett egyértelműen továbbra is megmarad a tervezett rendszer torzsága, az, hogy a leadott magyar voksok jelentős hányada így is elvész. Viszont a kormány még így is fényezheti magát a külföld előtt, mondván: ők aztán nagyon igyekeznek a kisebbségek kedvében járni.
Az új tervezet alkotmányossága ugyanakkor a módosítások ellenére is kétséges. Ráadásul a román parlamenti rendszer egyik legnagyobb problémáját továbbra sem oldja meg. Nem az egykamarás parlament bevezetéséről és a képviselők számának csökkentéséről van szó – ezek érdemi minőségi változást nem hoznának, csupán demagóg kampányjelszónak alkalmasak.
Az igazi baj az, hogy nincs valódi kétkamarás rendszer, ehelyett két, párhuzamosan működő törvényhozás létezik, amelyek tagjait ugyanúgy választják, és feladatköreik is azonosak. A megoldást például a felsőház regionális alapú képviseletté alakítása jelenthetné – ennek azonban a túlságosan is Bukarest központú román politikában egyelőre nem sok az esélye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok