2009. február 11., 07:422009. február 11., 07:42
Törvényi rendelettel elénk ugranak majd, és ránkripakodnak, mutassuk meg mindenünk. Nem kérhetjük számon tőlük a nevüket, rangjukat, semmijüket. Egyszerűen csak hallgatunk és kitárulkozunk. Mint a régi szép időkben, csak most EU-konform iratokat lobogtatunk, nem ócska buletint. A forgatókönyv ismerős. Szerintem nem is tévednek sokat azok a szkeptikusok, akik mindenütt összeesküvést sejtenek. A visszarendeződés lassú ugyan, de folyamatos. Ez nem is olyan nagy gond, mert ami évtizedeken át zavartalanul működött, ezután is beválik majd. A kérdés csupán csak annyi, hány szélhámos profitál majd az új helyzetből. Mert ugye bármelyik farsangi bálra lehet zsaruhacukát bérelni, csináltatni, szerezni. A delikvensnek pedig nem kell egyebet tennie, mint a bálból hazafelé menet leigazoltatni pár idegen megyéből jött sofőrt, és máris megvan a másnap esti mulatság költségvetése. Teszem azt, minden második nap kimenni vidékre is. Ott változatosabb a klientúra, nehezebb lebukni. A falusi kocsmában amúgy sem megy mindig minden rendben. Az újdonsült rendfenntartó majd szolgál és védi a saját érdekeit. Félnie nem kell. Letölt a netről pár közrendészeti szabályt, átolvassa a preambulumokat, megtanulja a rendeletek sorszámát, és mehet is terepre. A vidék csendjében könnyen meg lehet gazdagodni. Ha magyar falun, ékes románsággal, hipersebességgel, bajusz alatt ledarál pár számot és jogi szakkifejezést, már meg is nyerte a meccset. Vissza senki sem mer kérdezni, neki meg nem kell bemutatkoznia, csak kitölti a boltban vett formanyomtatványt. Ha valaki mégis okoskodni próbál, annak bedob még egy „a törvény világosan kimondja…” kezdetű passzust. Attól biztosan lenyugszik, mert ilyesmiről ő nem hallott a nyolc általános alatt. Lesz, aki majd papír nélkül akarja intézni, az a legtutibb. Különben mindegy, úgyis olyan csúnyán kell írni arra a lapra, hogy csak írásszakértő olvashassa el. Lényeg, világosan látsszon az összeg. Akkor kell tudnia majd újat mutatni, ha kollégával fut össze, de bemutatkoznia persze akkor sem kötelező.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.