2009. január 29., 11:162009. január 29., 11:16
Az ilyen emberek vajon mind skizofrének? Van egy állami és egy otthoni nevük? Énem kettősségét magam is naponta tapasztalom, hiszen otthon másképp szólítanak, mint a hivatalokban. Ennek ellenére mindkettőre felkapom a fejem, ám kiejtésben nem is hasonlítanak egymásra. Furcsa érzés, és valahogy megszokni sem lehet, de az idő vasfoga…, mondják. Egy 2003-as törvény értelmében meg lehet változtatni a nevünket, ha valami miatt kifogásoljuk azt. Gondoltam, én is magyarosíttatom magam, mert a történelem viharaiban egy betű és egy ékezet kimaradt a hivatalos családnevemből. Meg is tudtam az illetékesektől, hogy nem nagy ügy, hipp-hopp, kész is van, csupán egy jól dokumentált dosszié és röpke két hónap elbírálási idő kell hozzá. Gondoltam belevágok. Egye fene, egyszer élek, legyek önmagam, mármint papíron is. A hivatalnok nagyon készségesen átnyújtotta az idevágó törvény másolatát, valamint a szükséges okmányok listáját. Tettük-vettük a dolgot, míg végül kiderült, ha nevet akarok módosítani, akkor teljesen ki kell cserélnem valamennyi életem során összegyűjtött hivatalos okmányt. Elveszik a keresztlevelem, és újat adnak. Hát akkor mégis igaz, újjá lehet születni, csupán egy 2 lejes okmánybélyeg kell hozzá. Nem is sok, mások életüket adták érte, sőt egyenesen kutyába vagy patkányba költöztek, és onnan kezdték újra, nekem meg csupán egy kiló hagymányit kell fizetnem érte. Valami nem jól van, ez így túl könnyű lenne – nézegettem tovább a listát. Az a helyzet, mondta kissé tudálékosan az aktakukac, még egy elismert fordító hivatalos magyarázata is kell, arról, hogy ezt a nevet, a magyar helyesírás szabályai szerint így vésik papírra. No, ez sem semmi, nyelvtudományi szakdolgozat lesz a nevemből. Megérhetem majd, hogy velem példálóznak az iskolákban: látjátok gyerekek, ezt a bácsit így írják helyesen! Adnak is, meg nem is. Ráadásul a hivatalos okmányok újranevesítése meg elvinné a családi kincstárat, nem beszélve az utólagos magyarázatokról, hogy az én voltam, csak ugye…. Egyszerűbb lenne férjhez menni, akkor automatikusan menne minden, így inkább maradok kéténű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok