2010. november 25., 10:332010. november 25., 10:33
A romániai jogi és alkotmányjogi zűrzavart ismerve azon sem csodálkoznánk, ha a felelősségvállalással párhuzamosan folytatódna a jogszabály szenátusi vitája is, és végezetül két különböző tartalmú dokumentum születne két eltérő törvényalkotási eljárás nyomán. V
agyis az egyik szerint a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét, az állam nyelvét pedig speciális tankönyvekből, idegenként, a másik alapján pedig valamennyi tárgyat csakis román nyelven. És mindebből máris leeshet a tantusz számunkra, miért ellenzi oly vehemensen a román bal- és liberális oldal az oktatási törvény kormány által kidolgozott formáját.
A demokrata, toleráns köntösben tetszelgő Geoanáék és Antonescuék a román államiság, az egységes nemzetállam elleni merényletként fogják fel, ha az országban élő nemrománok idegen nyelvként határozzák meg a többség, azaz az állam nyelvét. Szerintük a Románia területén élő kisebbségek eleve két anyanyelvvel születnek, egész egyszerűen képtelenek túllépni a beteges nacionálkommunista ideológián, miszerint valamennyi román állampolgár román identitású is egyben.
Szegény Gáspár István, a képviselőház frissen felkent, RMDSZ-es helyettes jegyzője tegnap meg is kapta a magáét a szocdemektől amiatt, hogy önéletrajzában idegen nyelvként tüntette fel a románt. Holott nem vele van a baj, hanem azokkal, akik soviniszta rögeszméktől hajtva azt hiszik: egy ország történelmét és földrajzát kizárólag az adott állam nyelvén lehet behatóan megismerni. De ha már itt tartunk, roppant kíváncsiak vagyunk, vajon milyen tudással vértezte fel magát a világtörténelemből a történelem szakos Crin Antonescu. Saját önéletrajza szerint ugyanis egyetlen idegen nyelvet sem beszél…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok