2010. november 25., 10:332010. november 25., 10:33
A romániai jogi és alkotmányjogi zűrzavart ismerve azon sem csodálkoznánk, ha a felelősségvállalással párhuzamosan folytatódna a jogszabály szenátusi vitája is, és végezetül két különböző tartalmú dokumentum születne két eltérő törvényalkotási eljárás nyomán. V
agyis az egyik szerint a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét, az állam nyelvét pedig speciális tankönyvekből, idegenként, a másik alapján pedig valamennyi tárgyat csakis román nyelven. És mindebből máris leeshet a tantusz számunkra, miért ellenzi oly vehemensen a román bal- és liberális oldal az oktatási törvény kormány által kidolgozott formáját.
A demokrata, toleráns köntösben tetszelgő Geoanáék és Antonescuék a román államiság, az egységes nemzetállam elleni merényletként fogják fel, ha az országban élő nemrománok idegen nyelvként határozzák meg a többség, azaz az állam nyelvét. Szerintük a Románia területén élő kisebbségek eleve két anyanyelvvel születnek, egész egyszerűen képtelenek túllépni a beteges nacionálkommunista ideológián, miszerint valamennyi román állampolgár román identitású is egyben.
Szegény Gáspár István, a képviselőház frissen felkent, RMDSZ-es helyettes jegyzője tegnap meg is kapta a magáét a szocdemektől amiatt, hogy önéletrajzában idegen nyelvként tüntette fel a románt. Holott nem vele van a baj, hanem azokkal, akik soviniszta rögeszméktől hajtva azt hiszik: egy ország történelmét és földrajzát kizárólag az adott állam nyelvén lehet behatóan megismerni. De ha már itt tartunk, roppant kíváncsiak vagyunk, vajon milyen tudással vértezte fel magát a világtörténelemből a történelem szakos Crin Antonescu. Saját önéletrajza szerint ugyanis egyetlen idegen nyelvet sem beszél…
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.