Megéltük ezt is: a külhoni magyar állampolgárok hétfőtől szavazhatnak az április 6-ai országgyűlési választásra.
2014. március 23., 19:542014. március 23., 19:54
Mintegy száz évet kellett várni, hogy a mesterségesen meghúzott határokon túl rekedt magyarok végre minimális erőfeszítéssel mindössze néhány hónap alatt hozzájussanak a magyar állampolgársághoz, a Budapesten kiállított személyazonossági igazolvány birtokában pedig közjogilag is a magyar nemzethez tartozzanak. Történetesen azáltal, hogy részt vesznek az anyaországi parlamenti megmérettetésen, „beleszólva” a budapesti nagypolitika alakulásába.
Persze nemcsak Trianon, hanem a rendszerváltás óta is sok időnek kellett eltelnie a nemzet ilyen formában történő egyesítéséig. Még a kettős állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-ei népszavazás idején is megosztottság jellemezte az anyaországi társadalmat és a politikumot. A Fidesz kétharmados győzelme óta eltelt négy évben, az állampolgársági törvény módosításával, a szavazati jog megadásával azonban egyfajta nemzetpolitikai minimum alakult ki e téren.
Lám, ma már az egykor 23 millió román inváziójával riogató szocialisták is azt mondják, hatalomra kerülésük esetén szerzett jogot nem vonnának vissza. A baloldali összefogás pártjai közül jóformán egyedül Gyurcsány Ferenc alakulata ágál ma is a honosítás és a választójog ellen, bár a bukott miniszterelnök esetében azon se csodálkoznánk, ha akkor is hazudna, amikor a külhoniakat ócsárolja.
A lényeg, hogy a két hét múlva tartandó választást megelőzően a magyar pártok körében nem silányultak kampánytémává a határon túliak, ami annak is betudható, hogy utóbbiak voksai egy, legfeljebb két mandátum sorsát döntik el a 199 fős új Országgyűlésben. Vagyis a többség belátta: politikai értelemben nem bírnak téttel a külhoni voksok, éppen ezért a Jobbik kivételével egyetlen alakulat sem szerepeltet a listáján határon túlit, és Vonáékkal ellentétben nem is jártak Erdélybe korteskedni.
Persze ez nem jelenti, hogy mindez négy év múlva, a mainál esetleg kiélezettebb helyzetben is így lesz. De bízzunk benne, hogy a budapesti politikusok többsége akkor sem politikai, hanem elsősorban nemzetpolitikai ügyként kezeli majd a külhoniak választójogát.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!