2011. szeptember 05., 09:352011. szeptember 05., 09:35
Ennél horgonyoznék le most én is, mivel lassan húsz éve vezették be ezt a „mércét”, de azóta sem sikerült megértenem a logikáját. Két magyarázat lehetséges: vagy én vagyok menthetetlenül debilis, vagy nincs benne semmiféle logika. Vegye mindenki úgy, ahogy akarja: emberi esendőségnek, női hiúságnak vagy bárminek, de az első lehetőséget mellőzném. Nézzük a másodikat: a szegény gyermek tizenkét éven át abban nő fel, hogy ha eléri egy tantárgyból az ötös átlagot, akkor átment. Sőt sok esetben elég, ha csak a 4,50 jön ki, mert azt ugyebár „hivatalból” kerekíteni kell (mellesleg ezzel sem értek egyet, de ez már feltehetőleg az én bajom). Vissza a gyermekhez: ha tehát a felelések és az esetleges félévi dolgozat átlaga eléri a minimum 4,50-et, akkor az illető tantárgyból 5-ös lesz a félévi jegye. És átment! Az év végi osztályzat pedig a két félév átlaga, magyarán, ha netán az egyik félévben megbukott, a másikban föltétlenül 6-osra van szüksége az őszi pótvizsga elkerülése végett. (Ha 4-essel bukott, mert ha 3-assal vagy 2-essel, akkor 7-esre, illetve 8-asra van „szükség” az átmenéshez.
Kérem, ne nevessenek, van ilyesmi!) És akkor egy géniusznak beugrott, hogy jó-jó, tizenkét éven át 5-össel ment át, de az érettségi átlagának 6-osnak kell lennie. Hogy miért éppen 6-osnak? Egyetlen választ kockáztatnék meg: ez lehetett a kiötlő születésének napja, a szerencseszáma, gyermekeinek mennyisége, ezzel ütötte meg a főnyereményt... nem tudom. Mert ha versenyvizsgáról lenne szó, akkor minden további nélkül elfogadom: van egyetlen szabad állás, jelentkeznek rá húszan, de hiába van öt darab 9,99-es átlag, ha van egy 10-es... Ilyen egyszerű! És lassan húsz éve senkinek nem jutott eszébe eltörölni ezt az eszementséget. Pedig tanerők egész hada sugallta évente az érettségit lezáró papírrengetegnek a Jobbító javaslatok felcímet viselő kötege kitöltésekor, de az úgyis csak fölösleges munka volt. Ahogy a „mellékelt ábra” is mutatja, vagyis az 5,90-es átlagot elértek futkosásának hírelésére, az óvások benyújtására, hátha-hátha elérik a bűvös 6-ost. Menynyivel könnyebb volna, ha az illetékesek között akadna végre valaki, aki megérti, hogy az érettségi záró-, és nem versenyvizsga. Az átmenő jegynek ez esetben olyannak kell lennie, amihez a nebuló hozzászokott. Vagyis 5-ösnek. De ezt megérteni, úgy látszik, talán még az esetleg 50-es osztályzat sem volt, vagy lett volna elég!
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.