Makkay József

2019. szeptember 16., 08:31

Nem buta, csak szakiskolás

Pedagógusfórumokon, a sajtóban, illetve az internetes közösségi felületeken parttalan vitává dagad a tanügyminisztérium legfrissebb rendelete, amely a jövő tanévtől kötelezően szakiskolákba irányítja azokat az általános iskolát végzett diákokat, akiknek a nyolcadik osztály végi átlaga (beleértve a képességvizsgajegyet is) nem éri el legalább az ötöst. A kormányoldal szerint csak így lehet megerősíteni a középiskolai oktatás minőségét, az államfő és köre ugyanakkor diszkriminációt emleget, mert egy vitatható képességvizsga eredménye alapján vennék el diákoktól a továbbtanulás lehetőségét.

Egyértelmű, hogy az ügynek nem tesz jót az államfőválasztási kampány kellős közepén bedobott szociáldemokrata döntés, amely első látszatra a tanügyi felsővezetés szokásos kapkodásait idézi. A hosszú évek óta vajúdó tanügyi reform is ebben a szellemben született az egymást váltogató tanügyminiszterek elképzelései nyomán. Minden tanügyminiszter arra törekedett, hogy ott hagyja keze nyomát a rendszeren – innentől fogva aligha beszélhetünk koherens, hosszú távra tervezett oktatási hálózatról, amely diák, tanár és szülő elvárásait úgy ötvözze, hogy az időtálló legyen.

Van a történetnek azonban egy másik olvasata is. Mindenki számára világos, hogy mai formájában a középiskolai oktatás nem hatékony. A reálgazdaság, a vállalkozói szféra minden megnyilvánulásában szakembereket, szakmunkásokat kér az oktatási rendszertől, miközben a líceumok tömegével bocsátanak útjukra olyan fiatalokat, akiknek nem sikerül az érettségije, és 18 vagy 19 évesen semmihez nem értenek. Sem szakmájuk, sem érettségi diplomájuk nincs: egyetemre nem mehetnek, szakiskolába már nem iratkozhatnak, így évről évre több tízezerre tehető azon fiatalok száma, akik céltévesztetten bolyongnak a nagy semmiben. Csak kevésnek sikerül a későbbi érettségi vizsgája, így a többség csak azt teheti, hogy valahova huszonéves fejjel bevágódik munkahelyi szakmatanulásra.  

Ilyen értelemben érthető a szociáldemokrata szaktárca döntése, amivel korábbi hibáját akarja korrigálni. Köztudott, hogy Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter korábbi ténykedésének tudható be a szakiskolai oktatás végzetes meggyengítése, leépítése, amivel a kilencvenes években megerősödött egyetemi lobbit akarta kiszolgálni, hogy az elvárt diáklétszámot szállítsa a felsőoktatás számára. Csakhogy az Emil Boc vezette kormányzat idején „homok” került a fogaskerekek közé, és a Nyugat-Európából hazatért Daniel Funeriu új oktatásügyi miniszter 2011-ben bevezette az érettségi vizsgák videókamerás felügyeletét. Ezzel hirtelen felére esett vissza a sikeresen érettségizők aránya, ami jól mutatta a rendszer tarthatatlanságát. Kiderült, hogy a diákok legalább egyharmada vagy éppenséggel fele nem középiskolába való. Vagy nem tanul, mert lusta, vagy nem képes rá. Azóta is tart a jelenség magyarázása, a ködösítés és a mellébeszélés.

Úgy tűnik, a PSD-kormány vállalkozott a gordiuszi csomó elvágására, miután mindenkinek a körmére égett a gyertya. A mostani döntést megelőzően volt ugyan a szaktárcának több próbálkozása is arra, hogy a középiskolák egy-egy szaklíceumi osztályt is indítsanak, illetve induljanak újabb és újabb szakiskolai osztályok. Ez azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a középiskolai osztályokban gyakorlatilag annyi helyet hirdettek meg, ahány nyolcadikat végzett diák volt, így a szakiskolákba önszántából alig iratkozott valaki. Ezért cseng hamisan a középiskolás diákszervezetek hátulról manipulált állásfoglalása, hogy az új „megszorítással” elveszik a diákoktól azt a lehetőséget, hogy maguk döntsenek a középiskola vagy a szakiskola mellett. Eddig megvolt a lehetőség mindenki számára, de a hármas átlagot elért diákot is szívesebben íratták líceumba a szülei.

A minisztériumi döntés jövő ősztől több középiskolai kilencedik osztály felszámolását hozza magával. Óhatatlanul megszűnnek magyar osztályok is, de ki akadályozza meg elöljáróinkat abban, hogy több szakiskolai osztályt hozzanak létre? Szerte Erdélyben vannak már jó példák, amire alapozni lehet. Végre ne a sebeinket nyalogassuk, hanem próbáljunk előremenekülni az időben.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. szeptember 13., péntek

Dan Barna sziréndala

Nagyon áramvonalas, übertoleránsnak hangzó, de egyben nagyon elcsépelt és átlátszó – valahogy így jellemezhető a világmegváltó hevület fűtötte Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke és a hasonló ambíciókkal megvert PLUS-szal közös államfőjelöltje, Dan Barna felvetése.

Pataky István 2019. szeptember 12., csütörtök

Fény a brüsszeli alagút végén

Az Európai Unió intézményeinek személyi összetétele ezernyi kis és nagy kompromisszum eredményeként áll össze, vezető pozíciókba sokszor saját hazájában is súlytalan, választási győzelemre alkalmatlan, de az uniós nagyhatalmaknak épp szürkeségük miatt megfelelő figurák kerülnek.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 10., kedd

Nem lehet mindenkiből atomfizikus

Tulajdonképpen semmi rendhagyó nem történt az idei tanévkezdés apropóján. A rendszer évről évre maga előtt görgető problémáin kívül villámcsapásszerűen „felbukkant” egy újabb is, amely természetesen egyaránt meglepetésként érte az ágazatban dolgozókat és a kívülállókat.

Páva Adorján 2019. szeptember 09., hétfő

Románia sötétlő napos oldala

Ma újabb fejezet kezdődik a Románia egyik legnépszerűbb lakosságtámogató programját övező idegeskedésben.

Balogh Levente 2019. szeptember 06., péntek

Balkáni politikai játszmák

Kőkemény, hamisítatlanul balkáni politikai játszmák révén próbálja megtartani hatalmát – bár úgy is értelmezhető, hogy meghosszabbítani az agóniáját – a jelenleg csupán a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta bukaresti kormány.

Pataky István 2019. szeptember 05., csütörtök

Célkeresztben Románia?

A végtelenségig lebutított romániai médiavilágból tájékozódva esélyünk sincs arra, hogy felismerjük a valóban fontos és a szenzációhajhász vagy a bulvár beszámolók közötti különbséget.

Makkay József 2019. szeptember 04., szerda

Szavazatot nem hozó gyerekétkeztetés

Jó hír, hogy az Európai Bizottság idén ősztől jelentős összeggel támogatja az Európai Unió tagországaiban az iskolai étkeztetés egyszerűbb formáit, mint a tej- és kifli-, valamint a zöldség- és gyümölcsprogramot.

Balogh Levente 2019. szeptember 03., kedd

Autópálya vasúti sorompóval

Akár a mindenkori Románia jelképe is lehetne az észak-erdélyi autópálya nemrég elkészült, Nyárádtő és Radnót közötti, tizenegynéhány kilométeres szakasza, amelyet jelentős hírverés közepette adtak át a forgalomnak.

Rostás Szabolcs 2019. szeptember 02., hétfő

Tisztelet, önbecsülés

Utólag, mondjuk néhány év elteltével már nem sok jelentősége van egy választási kampányban használt szlogennek, most azonban nem mehetünk el szó nélkül az RMDSZ által kiválasztott mellett.

Pataky István 2019. augusztus 30., péntek

Akcióban a méregkeverő Ponta

Azért jó ez a nyárvégi kormányválság, mert a román hírtelevíziók rajongói végre valami mást is láthatnak, hallhatnak, mint a caracali „rém” házában találtak elemzését és a rendőrt játszó műsorvezetők hisztérikus előadását.

Vélemény
Balogh Levente: Dan Barna sziréndala

Nagyon áramvonalas, übertoleránsnak hangzó, de egyben nagyon elcsépelt és átlátszó – ...

Pataky István: Fény a brüsszeli alagút végén

Az Európai Unió intézményeinek személyi összetétele ezernyi kis és nagy kompromisszum eredményeként ...

Rostás Szabolcs: Nem lehet mindenkiből atomfizikus

Tulajdonképpen semmi rendhagyó nem történt az idei tanévkezdés apropóján. A rendszer évről ...