Valami van, de nem az igazi – így jellemezhető az a közigazgatás átszervezésére vonatkozó tervezet, amelyet sajtóértesülések szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) dolgozott ki a hétvégén.
2013. szeptember 01., 18:452013. szeptember 01., 18:45
2013. szeptember 01., 19:092013. szeptember 01., 19:09
Mert igaz ugyan, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió helyett tízzel számol, de érdemben nem sokkal jobb, mint ha az eredeti terveknek megfelelően a nyolc fejlesztési régió kapna közigazgatási hatásköröket.
Az új tervezet már csak azért is bírálandó, mert nem következetes. Az, hogy a PSD javaslata szerint önálló dobrudzsai régió jönne létre, örvendetes, éppen ezért érthetetlen, hogy miért kellene egyben hagyni a partiumi megyéket Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal összezáró Északnyugati régiót, amely túl nagy, és sem a földrajzi, sem a gazdasági, sem a történelmi, sem a kulturális hagyományokat nem veszi figyelembe.
Nem sokkal kerülne jobb helyzetbe a Székelyföld se, ha valóban a szociáldemokraták által most javasolt felosztás valósulna meg. Igaz ugyan, hogy a három székely megyét nem választanák el egymástól, és „megszabadulnának\" Fehér és Szeben megyétől, de – Dobrudzsával ellentétben – nem alkothatnának önálló régiót, ugyanakkor az, hogy Brassóval kerülnének egy közigazgatási egységbe, továbbra is akadálya lehet a székelyföldi térség fejlődésének. Brassó ugyanis már ma is elszívja a térségbe irányuló erőforrások jelentős részét, és ez még inkább így lenne, ha régiószékhelyi minőségben kerülne Hargita, Kovászna és Maros megye fölé.
A mostani tervezetben foglalt módosítások kapcsán látható, hogy azokat nem az új régiók hatékony működésének biztosítása motiválta, hanem a politikai érdekek. Az önálló, Konstanca központú Dobrudzsa régió a PSD helyi kiskirálya, Radu Mazăre konstancai polgármester számára lenne saját „játszótér\", míg a Közép-régiót azért kellene fölosztani, hogy a PSD-vel koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Pártba nemrég beiratkozott nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis is elégedett legyen, hogy városa régióközpont, ő pedig esetleg „régióelnök\" lehet.
Mindezek fényében elmondható, hogy a PSD-s javaslat – főleg magyar szempontból – érdemi változást nem hoz, a történelmi régiók kialakításának lehetőségét diszkriminatívan alkalmazza, ezért elfogadhatatlan.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!