2011. augusztus 29., 10:062011. augusztus 29., 10:06
Főleg ama Kárpátokon túli románok esetében mérvadó a magyarokról hozzájuk eljuttatott üzenet, akiket nem fűzi közvetlen kapcsolat a kisebbségiekhez, ezáltal a személyes tapasztalat hiányában gyakorlatilag bármit el lehet hitetni velük. Márpedig sajnos a román média egy része sportot űz a félretájékoztatásból. Schmitt Pál erdélyi látogatása kapcsán például az egyik legnézettebb hírcsatorna, a Realitatea Tv bukaresti stúdiójában újságírók, politikusok, elemzők csámcsogtak hosszasan egy amúgy nagy tudású, kisebbségi kérdésekben viszont sok esetben szűklátókörű román publicista „értesülésén”, miszerint a magyar államfő Kolozsváron a román nemzetiségű román állampolgárokat is arra biztatta, hogy igényeljék a magyar állampolgárságot. Mondani sem kell, Schmitt nem mondott ilyen képtelenséget – az elnök az erdélyi magyarokat biztatta az állampolgárság-szerzésre –, a nyilvánvalóan rosszindulatú félreértésen alapuló állítás azonban elég volt a „nagymagyar birodalmi álmok”, az erdélyi és székelyföldi „szeparatista” törekvések szapulásához.
Ugyanezek a véleményformálók már az egységes román nemzetállam elleni támadásként könyvelték el egy tusnádi közgazdásznak a sic elnevezésű pénzhelyettesítő utalvány bevezetését, önálló székely pénzintézet létrehozását célzó javaslatát, sőt burkoltan elmebetegnek titulálták az ötletgazdát. Természetesen vitatható, hogy a világgazdaság hanyatlása, a rengeteg bankcsőd és a különböző valuták gyengülése – legújabban az euró válsága – közepette gazdaságilag-pénzügyileg megállna-e a lábán egy hasonló kezdeményezés, ezt azonban szakmai érvekkel kellene bírálni, és nem etnikai kérdést kreálni belőle. Ahogy tette azt a közismerten magyarellenes szociáldemokrata Lia Olguţa Vasilescu, azzal riogatva a nyilvánosságot, hogy Tusnádfürdőn háromezren gyűltek össze „konspirálni” a székely bank megalapításán. Persze őt sem zavarta, hogy az eseményen csak húszan vettek részt. Másokhoz hasonlóan megtanulta a lenini tézist: a sokszor elmondott hazugság igazsággá válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok