2011. július 13., 09:282011. július 13., 09:28
A diákmunka nálunk sokáig elképzelhetetlen volt az „akkor inkább világgá megyek” elhatározás nélkül, hiszen az egyetemisták számára csak külföldön, leginkább a tengerentúlon nyílt lehetőség jól fizető idénymunkára. A nagy kaland a legtöbb esetben szerencsésen ért véget, de olyan is akadt, akinek itthonról kellett pénzt küldeni a visszaútra, vagy az éltanuló úgy döntött, inkább marad a nagy Amerikában, mert pincérként többre viszi.
Az élmény, a tapasztalatszerzés meghatározóvá vált azok életében, akik ily módon megismerték az Óperenciás-tengeren is túlt. Csakhogy a sokat hangoztatott gazdasági válság miatt az elmúlt években jelentősen csökkent azok száma, akik nyári munkahelyet találtak, találnak külföldön. Emiatt – szülői segítség vagy egyéb kereseti forrás hiányában – még a kalandvágyó ifjak közül is sokan itthon próbálnak annyi pénzt összeszedni a szünidő folyamán, hogy legalább a hazai fesztiválok egyikén kitombolhassák magukat.
Romániában későn, 2007-ben ismerték fel, a diákmunkát fel kell karolni. A vonatkozó törvény szerint támogatásban részesülnek azok a cégek, amelyek nyáron tanulókat, egyetemistákat alkalmaznak. Eredetileg a mindenkori minimálbér felének megfelelő összeget igényelhette az a vállalkozó, aki legtöbb 60 napig diákot foglalkoztatott törvényes keretek között, ám ez a juttatás most már csak fejenként 250 lej. Idén a legtöbb helyen nem tolonganak a cégek képviselői a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél, ugyanis a támogatás sok esetben még a munkavállaló diák után fizetendő illetékek összegét sem fedezi, nem is beszélve az utánajárásról és papírmunkáról, amely a legfeljebb két hónapra szóló munkaszerződés megkötésével jár. A diákok számára ugyanakkor fontos lenne, hogy legalább néhány hetet foglalkoztassák őket – és nem csak a pénz miatt, hiszen ideális esetben a fiatalok olyan munkakörben is elhelyezkedhetnek, amely nem idegen attól, amit tanulnak, és így az idénymunka egy hasznos nyári gyakorlattal is felérne.
A jó időben, jó helyen megszerzett tapasztalatok aranyat érnek, ám ahhoz, hogy ebből valós hasznot húzzon a teljes társadalom, óriási szemléletváltásra van szükség. A cégeknek fel kellene ismerniük, hogy a diákok bevonásával, szakmai fejlődésük egyengetésével hosszú távon megbízható munkaerőt nevelnek. Az állam pedig a diákmunka hathatós támogatásával, kizárólag középiskolások és egyetemisták számára meghirdetett állásbörzék megszervezésével, a munkaadó és az ifjú munkavállaló közötti kapcsolatfelvétel megkönnyítésével akár megalapozhatná a kivándorlás, az agyelszívás elleni stratégiáját is. Hiszen ha a diák már felnőtté válása hajnalán megfontolandó lehetőségekkel szembesül, akkor jóval nehezebben határozza el, hogy világgá menjen egy kis pénzért vagy egy új életért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!