Ha többet és rendesebben, akkor több pénzük volna – szólt az elnöki dörgedelem. Hát... mondásnak nem rossz. Egyetlen szépséghibája, hogy mákszemnyi valóságismeret sem áll mögötte. Pedig az ország első számú emberének tudnia kellene, hogy nem üres munkahelyekkel vannak „kikövezve” az utcák. Nem tudom ugyan a naprakész, munkanélküliséget mutató számot, de nem is releváns, mivel rengeteg rejtett és bújtatott dologkerülőről szállongó ismerettel pótolom ismerethiányomat, s különben sem ez utóbbi témakörnél szándékszom elidőzni, hisz majdnem mindenki ismer ilyen-olyan tanfolyamokra járó, az ajánlatok közt fitymálva turkáló, a szülők nyakán tengő-lengő ifjút, aki a csodát vagy rosszabb esetben a sült galambot lesi.
Az államelnöki intés sem az ilyeneknek szólt, lehet, felsejlett benne, hogy nem minden szülő képes europarlamentárrá „előléptetni” csemetéjét, aki aztán súlyos összegekért illegeti magát Brüszzelben, és teszi időnként nevetségessé önnön anyanyelvének használati készségét. Nem, nem az ilyen aranygyerekekről beszélt a magát nagy játékosnak tartó elnök, hanem az állami alkalmazottakról, de mindenekelőtt a nyugdíjasokról. Ez utóbbiakkal van őkegyelmének valami baja, mert térül-fordul, de mindig arra lyukad ki, hogy a nyugdíjakat mégiscsak meg kellene nyirbálni. Sajnálom azt a kis fáradságot is, amit ennek a nyugdíjasfóbiának a mélylélektani felbúvárlására kellene fordítanom.
Mert gondoljuk csak el, hány és hány bizalmi embert lehetne jól fizető álláshoz juttatni, akik aztán számolgathatnák, mennyit is kell levágni például a kőbányában félnormázó nyugdíjas, a kórházi ügyelet után részmunkaidőben szemetet szállító orvos vagy a délelőtti órák és a délutáni kötelező iskolai foglalkozások közt utcát sepregető tanár jövedelméből. El van ez kérem gondolva, mégpedig nem is akárhogyan: ha még létezne a „boldog” emlékezetű tudományos szocializmusnak nevezett tantárgy, tanítani lehetne mint a kapitalista munkamegosztás iskolapéldáját, esetleg olyan címen, hogy Egyesek dolgoznak – mások levágják a munkabérüket. Ja és szükség esetén, bármiféle aktuálpolitikai felhangot elkerülendő, az elméleti kidolgozást nyugodtan lehetne Marxra, esetleg Leninre kenni. Ők is ugyanúgy tiltakoznának, mint a megkurtított jövedelmű dolgozók és nyugdíjasok.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.