2012. május 21., 08:542012. május 21., 08:54
Igen, így idézőjelben, hiszen ezek a kiderülések inkább a beboruláshoz hasonlítanak, vagyis az illető személlyel kapcsolatban nem megvilágosodnak a dolgok, hanem zavarosabbak lesznek. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az egyre gyakrabban alkalmazott módszer a régen bevált és már enyhén divatját múlttá is lett szerecsenmosdatásnak az ellentéte.
Amolyan ijesztgetés, mumus. Hogy vigyázat, mindent tudunk, mindent látunk... De azért nem éppen ilyen egyszerű, mindenekelőtt azért nem, mert a magát az ország első számú játékosának tartó elnök kezében (fiókjában?!) futnak össze a szálak, neki csak meg kell húznia. A látszat-letartóztatások mumuseffektusa viszont mondhatni minden esetben különbözik. Merthogy a mögöttes szándék más és más. Emlékszünk például az első schengeni határidő előtti nagy akciókra, amikor „lecsaptak” a korrupt (?) vámosokra, és... És annyi. Nem hallottam, hogy a ki tudja hányból legalább egyre rábizonyították volna a korrupciót, csuklójára pedig rákattintották volna a jogerősen kiszabott időre a bilincset.
Más esetekben épp ezzel kezdték, vagyis a bilinccsel, mintegy mártírt kreálva a juhászból fociguruvá, majd európai parlamenti képviselővé lett Becalival, illetve a hol erre, hol arra hajbókoló-jövőlátó zsebtévé-tulajdonos, utóbb pártvezérré lett Diaconescuval. Aki még hisz ezekben az akciókban, az nagyon örülhetett a kolozsvári polgármester látványos bevonultatásának, olyannyira, hogy észre sem vette a megkönynyebbült-megelégedett mosolyát, egyértelműen sugallva, hogy hál’ istennek, ennyivel megúsztuk!
Most legutóbb Borbély Lászlónak mutatták meg a mumust, kevés eredménnyel, illetve talán épp az az eredmény, hogy kiiktatták, mint a gáz-, réz- és aranytartalékot környezetártalmas módon elkótyavetyélő módszert ellenző szakminisztert. Mert játszani a pályán csak egyetlen játékosnak szabad – legalábbis a saját elképzelése szerint. A többire gyakorlatilag nincs is szükség, rúgja ő, ha kell, erre is, arra is. Ahogy a régi Pistike-vicc is mondja: ha csak egy győz, akkor a többi minek szalad olyan bőszen?!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok