2010. október 18., 09:542010. október 18., 09:54
Az, hogy Merkel most egyértelműen rámutatott a multikulti eddigi modelljének a csődjére, azt jelzi, hogy egyre nagyobb a baj. Hiszen a nyugat-európai országok szinte mindegyikében többmilliós nagyságrendben élnek olyan közösségek, amelyek más kontinensről érkeztek, ám már a harmadik generáció nő fel úgy, hogy meg sem próbál beilleszkedni a befogadó kultúrába. (Egyébként mindezek fényében még fontosabb, hogy tudatosítsuk a nyugati társadalmakban: az őshonos európai kisebbségeket nem szabad egy kalap alá venni a néhány éve-évtizede érkezett bevándorlókkal). A befogadók persze hálával tartoznak a bevándorlóknak, akik többnyire olyan munkakörökben dolgoznak, amelyeket az őshonos polgárok nem vállalnának el, azonban ez nem jelenti azt, hogy a tolerancia csakis egyoldalú lehet, azaz a befogadónak a bevándorló minden hagyományát el kell fogadnia, utóbbira viszont nem vonatkoznak az európai normák. A konfliktusokat csupán részben tulajdoníthatjuk annak, hogy a válság miatt a bevándorlók munkahelyei is értékessé váltak. A csőd legfőbb oka, hogy az eddigi modell egy utópiára épül, arra a feltevésre, hogy ha a szent egyenlőség elve alapján tilos különbséget tenni őshonos és jövevény között, mivel „az idegen szép”, ennek eredményeként egy olyan „szivárványtársadalom” jön létre, amelyben mindenki mindenkit elfogad, és békésen egymás mellett él. Csakhogy a valóságban ez nem így van, és ezért nem csupán az európaiak egy részében kétségkívül meglévő rasszizmus okolható. A politikai korrektségen túllépve megállapítható: európaiak és bevándorlók között a viszony csak akkor lehet normális, ha az elfogadás kölcsönös, és utóbbiak betartják a befogadók játékszabályait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok