VEZÉRCIKK – Megdöbbentő voksolási eredmények – a Brexit, Donald Trump győzelme, a szociáldemokraták elsöprő diadala Romániában –, dzsihadista terror Európában, küzdelem a parttalan migráció ellen, a Nyugat és Oroszország egymásnak feszülése Szíriában, harc az Iszlám Állam iraki és szíriai állása ellen – mozgalmas év volt 2016.
2017. január 02., 23:412017. január 02., 23:41
Mindezek megadják az alaphangot a következő, 2017-es esztendő számára is, hiszen a Brexit, azaz a kilépéspártiak győzelme nyomán a Nagy-Britannia EU-ból való kiszakadásáról szóló népszavazáson inkább előbb, mint utóbb el kell kezdeni a kiválási tárgyalásokat, amelyekről jelenleg nagyjából csak annyi jelenthető ki biztosan, hogy mindkét oldal, a távozók és a maradók számára is nehezek és fájdalmasak lesznek.
Donald Trump győzelme is meghatározó lesz, hiszen a bejáratott politikai rendszeren kívülről érkező, szabad szájú milliárdos hivatali ideje 2017-ben kezdődik, és ebben az esztendőben kezdi el munkáját az új amerikai kormány. Így kiderül, mi valósítható meg a belföldi munkavállalók támogatását és a bevándorlás megfékezését célzó ígéretekből, illetve hogy mennyire gondolta komolyan, ugyanakkor mennyire valósítható meg a már-már hidegháborús feszültség enyhítése Oroszországgal. Annyi bizonyos, hogy egy dologból nem szabad engedni: a korábban szovjet, kommunista befolyás alatt álló közép-európai országok végérvényesen a nyugati tábor tagjai, és semmilyen körülmények között nem térhetnek vissza az orosz érdekszférába.
Európában 2016 a terror és a migráció elleni fellépésről szóló viták éve volt – miközben Belgiumban, Franciaországban és Németországban fanatikus iszlamista terroristák százakat mészároltak le elmebeteg, pusztító ideológiájuk nevében, az Európai Unió egy másik ideológia, a szélsőséges pc-emberjogizmus béklyójában vergődve képtelen volt gyors és érdemi választ találni a bevándorlásra. Amiről legutóbb épp a hetekben derült ki, hogy ha szervesen nem is, de összefügg a terrorizmussal, hiszen a berlini terrortámadás elkövetésével gyanúsított tunéziai férfi menekültként érkezett Európába.
A kérdés az, hogy a 2017-es évben sikerül-e határozottabban fellépni a potenciális terrorista fészkek ellen Európában, sikerül-e hatékonyabban megelőzni a támadásokat, illetve hogy lehetséges-e a józan ész jegyében összefogni az ellenőrizhetetlen bevándorlás megfékezése és a valóban életveszély elől menekülő tömegek támogatása érdekében – adott esetben akár úgy is, hogy ne Európában, hanem azon kívüli, hazájukhoz közeli, biztonságos országokban helyezzék el őket.
A közel-keleti helyzetet az Iszlám Állam visszaszorulása, Szíriában az oroszok támogatta Bassár al-Aszad megerősödése és a Nyugat által felfegyverzett lázadók kudarca, Törökországban pedig az egyre autoriterebb Recep Tayyip Erdogan hatalmának egyre keményebb eszközökkel történő megszilárdítása jellemezte. 2017-ben sem valószínűsíthető, hogy sokkal nyugodtabb lesz a helyzet – a regionális és nagyhatalmi érdekek összecsapásának továbbra is ez lesz az egyik legfontosabb tűzfészke, ami nemcsak a konfliktusok, hanem a migráció folytatódását is előrevetíti.
Romániában a 2016-os év végének választási sokkja, a szociáldemokraták győzelme nyomán ugyanúgy nem várható nyugodt év 2017-ben. Klaus Johannis államfő a miniszterelnök-jelölt személye körüli hercehurcával jelezte: kemény „ellenzéki” szerepre készül, és elődjéhez, Traian Băsescu államfőhöz hasonlóan ott tör majd borsot a totális hatalomra törekvő balliberális koalíció orra alá, ahol tud.
Vagyis a 2016-os évhez hasonlóan 2017 is mozgalmasnak ígérkezik – a kérdés már csak az, hogy az illetékes politikai vezetők és közéleti szereplők mennyivel lesznek képesek több előrelátással, higgadtsággal és józan ésszel kezelni az ügyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!