2011. november 03., 09:462011. november 03., 09:46
És ezeket a mutációkat az újságírók átörökítik az utódaikra, és vészesen sok módosult tudatú egyén kerül be a többi ártatlan közé. A homloklebenyben a szinapszisok sűrűségének vizsgálatát csak halálom után engedélyezem, így a kérdés, azt hittem, jó sokáig nyitva marad. Aztán onnan jött a válasz, ahonnan nem is gondoltam, nem a precíz kutatások néhány hibaszázalékos feldolgozásából, hanem az egyszerű, hétköznapi észlelésekből. Mert nincs más ésszerű magyarázat arra, hogy teljesen elferdül valaki valóságképe és értékrendje, mint az, hogy a hivatása megmódosítja nemcsak a percepcióit, hanem a tudatát, sőt a személyiségének alapvető vonásait is.
És nem csak a politikusokra gondolok. Este, amikor Zsófi verset ír, persze úgy, hogy nekem diktálja, majd meg is tanulja, és kiselőadást rögtönöz belőle, akkor eszmélek, hogy mennyi energiát fecséreltem arra, hogy ki mit nyilatkozik, hogy lereagálta-e az egyik politikus a másik baromságait, és hogy századszor mondtam, hogy jövőben drágulni fog a villany, ami biztos, hogy drágulni fog, mert ami elromolhat, el is romlik, de minek idegesítem én ezzel már most a többieket. És ragozzuk, hogy megszámlálták, megszavazták, eldöntötték, elrendelték, megemelték, megmondták, és azt hisszük, hogy ettől megváltozik a világ, és kétségbeesünk, hogyha valamiről lemaradtunk, hiszen még a végén felébredünk, hogy nélkülünk telik az életünk.
Aztán arra is rájöttem, hogy nem csak én vagyok tudatmódosult, nem csak az én szakmám okoz ártalmakat szakmailag. Rácsodálkozom, amikor egy-egy árnyalatnyi különbségen vitatkoznak a többiek, olyanokon, ami másnak soha, de soha fel sem tűnik. És ármányok szövődnek, ellenségek feszülnek egymásnak, pazarlódik a rengeteg energia és idő. Legutóbb egy cég azzal reklámozta projektjét, hogy a legkiválóbb szakemberei vesznek benne részt. Egyszerű marketingfogás volt, önmaga fényezése, és majdnem jól felrobbant miatta az addig jól működő, összeszokott csapat. Mert a projektben részt nem vevő többiek sértetten kérték ki maguknak, hogy mi alapján döntötték el, ki a legkiválóbb. Pedig ez rajtuk kívül senkinek eszébe sem jutott.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.