2010. november 16., 10:542010. november 16., 10:54
Ami pedig az öltözködést illeti naná, hogy a lányomra hallgatok, hiszen régóta ízlésesebben, elegánsabban öltözködik, mint én valaha is. Magyarán, ha ők azt mondják, valamit meg kell nézni, valamit el kell olvasni, akkor bizony szót fogadok, mert komoly dologról vagy újdonságról lehet szó. Így esett, hogy a hét végén a lányom, amint hazaérkezett, lelkendezve mesélte: „Anyuci, feltöltötték az internetre az idei gólyabálunkat, és ezt neked föltétlenül látnod kell!”
Nem volt appeláta, abbahagytam azonnal a mosogatást, és ültem a monitor elé, mert ha a lányom azt állítja, hogy sokkal jobb volt, mint a tavalyi, amelyen ő is gólyajelölt volt, akkor annak úgy kell lennie. Pedig az sem volt ám piskóta, mert ott izgultam az első sorban elejétől végig. Szóval megnéztem a csíkszeredai művészeti gimnázium idei gólyabálos filmjeit, és amellett hogy könnyesre nevettem magam, megismerkedtem gyermekkorom egyik rettegett mesehősének a modern, 21. századi változatával, a vasorrú bábával.
Nos, ez a vasorrú bába nem olyan, mint a régi. Karakterét annyiban őrizte meg, hogy ugyanúgy rémisztgeti az embereket, mint ama gyermekkorombéli; nagy, szürke vasorra van, púpos, és fekete ruhát visel, sőt hátborzongatóan vigyorog, és mindenféle gonoszságot művel. De eközben BMX kerékpárral közlekedik, szabad idejében horgászik, gyorsbüfében issza a reggeli kávéját, s még a bevásárlóközpontokba is bekukkant. S ha ez még mind nem lenne elég modernségből, elárulom, hogy az említett gimnazisták vasorrú bábája iPhonra ébred, fülhallgatóval ugyanarról a szerkentyűről hip-hopot hallgat, sőt saját laptopján interneten nézi meg: mi hír a nagyvilágban. S azt mondanom sem kell, hogy a legmenőbb közösségi oldalon saját profilja van.
„Na mit szólsz: feladták nekünk a leckét? Lesz min gondolkodnunk két évig” – jegyezte meg a lányom arra apropózva, hogy a magas mércét nem lesz könnyű túlteljesíteni majd, amikor ők lesznek a soros gólyabálszervezők. „Fel bizony” – nyugtáztam azon morfondírozva: ezek után a meseíróknak is fel kell ám kötni a gatyamadzagot.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.