Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A minap beszámoltak a lapok arról, hogy a szucsávai bíróság helyt adott a jászvásári diákliga által közvetített perben a Marosvásárhelyen tanuló öt orvostanhallgató kérésének, miszerint hatálytalanítsák az egyetem vezetőségének korábbi döntését.
2021. november 07., 17:532021. november 07., 17:53
2021. november 07., 22:472021. november 07., 22:47
Amelyet amúgy a marosvásárhelyi diákszövetségek és vezetőik „teljes mellszélességgel” támogattak. A döntés az egyetemisták órákon és gyakorlatokon való részvételét, illetve bentlakási helyeit zöldigazolványhoz kötötte. Ellene korábban tiltakozó felvonulást szerveztek a legfeljebb tíz százalékos abszolút kisebbséget kitevő oltatlanok hangadói. A közel tízezer diplomavárományost beiskolázó marosvásárhelyi egyetemen tanulók – az alapképzésben tanulók hozzávetőlegesen fele az orvosi karokon – közül mintegy kétszáz diák írta alá azt a petíciót, amelyben kérték az egyetem vezetőségét, hogy vonja vissza döntését.
Talán érdemes a számoknál elidőzni: néhány százalék tiltakozik, egy ezrelék fellebez. Sikerrel. Mondhatni, a bíróságok érzékenyek a kisebbségi problémák iránt. Az emberi jogok, a demokrácia kiteljesedése nevében felkarolják őket. Szóval, az oltatlan orvostanhallgatók – mindenféle oltást támogató egészségügyi érv ellenére – jó eséllyel és eredményesen perelnek egyéni jogaik védelmében.
Sőt, „evés közben jön meg az étvágy”, jászvásári barátaik és elvtársaik közvetítésével nyilvánosan kérik a marosvásárhelyi diákvezetők menesztését, amiért „nem az eljárást kezdeményező öt egyetemistát, hanem az egyetem vezetőségét támogatta ebben az ügyben”. Azaz, a számoknál maradva ezúttal is: mivel a diákszövetség vezetői nem az öt fellebező igaza mellé, hanem a nyolcvan tagú egyetemi szenátus, az annak egynegyedét kitevő diákok közösen elfogadott véleménye mellé állt.
Ilyen tudományos felmérés természetesen elképzelhetetlen, már a statisztikai elemzésre is sűrűn emlegetnék a diszkriminatív minősítéseket. Mégis, az orvosi hivatás jegyében esetleg párhuzamba állíthatnánk az oltást szakmai, egészségügyi okokból is támogató diákvezetők, szenátusi tagok felelősségérzetével. Mert miközben a tét a társadalmat alkotó polgárok egészsége, életminőségük javulása, elvárható, hogy az egyéni jog a közösségi érdek alárendeltje legyen.
A tíz százaléknyi oltatlan egyetemista alacsony kockázattal elvegyül a kilencven százalékot kitevő oltottak között. Csak a nyájimmunitáson túl ne alkosson olyan „belső köröket”, akár leendő betegeikkel együtt, amely már járványügyi kockázatot jelentsen. És miközben egyikük sem jut orvosi diplomához anélkül, hogy ne legyen tisztában a fertőző betegségek járványtanával és az oltás jótékonyságával, megmarad a nyugtalanító jövőbeni kérdés: mi lesz akkor, amikor – csupán egyetlen példát említve – a gyermekkori fertőző betegségek elleni oltást megtagadó szülők sorra nyerik a pereket az emberjogi bíróságokon? Érdemes továbbgondolni, hogy merre tartunk.
A szerző a marosvásárhelyi orvosi egyetem tanára
Több mint ötszáz egyetemista és egyetemi alkalmazott írta alá nagyjából egy nap alatt, csütörtök délutánig azt a tiltakozó levelet, amelyben követelik, hogy biztosítson egyenlő jogokat a Sapientia EMTE a hallgatói számára az oktatás terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
A harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi események nagyon mélyen sokunk emlékezetébe vésődtek. Nekem mindenekelőtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe a fekete márciusról.
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
Baross Gábor egykori magyar közlekedési tárcavezető, a „vasminiszter” mintájára Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter megkaphatná a gázminiszter jelzőt – annyi megjegyzéssel, hogy igazából a nagyon gáz miniszter epitheton ornans illene rá.
A bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás