Komoly kérdőjeleket vet fel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) professzionalizmusával kapcsolatosan az a magyarázat, amit arra adtak, miért is fényképezte maroktelefonjával a szolgálat egyik alkalmazottja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert.
2013. augusztus 08., 19:092013. augusztus 08., 19:09
Az a kijelentés, miszerint az illető nem hivatali megbízást teljesítve, hanem szolgálaton kívül, szabad idejében készített „sztárfotókat\" az elöljáróról, legalábbis megmosolyogtató. Persze ez is előfordulhat, elvégre jelen sorok szerzője is írt már szabadsága alatt cikkeket. Emellett sok furcsa gyűjtőszenvedély létezik, van, aki bélyeget, van, aki a Csillagok háborúja-sorozathoz kötődő tárgyakat gyűjt, így lehet, hogy a szabadidejét töltő SRI-alkalmazott is csupán egy újabb darabot próbált megszerezni a magyar polgármesterek arcképeiből álló gyűjteményébe. Lehet, de nem valószínű.
A hajától fogva előrángatott magyarázat annyiban érthető, hogy a SRI nincs hozzászokva ahhoz, hogy a műveleti területen tartózkodó embereit csak úgy ukmukfukk lekapcsolja valamely agilis magyar polgármester, hiszen már megszokhattuk, hogy a magyar rendezvények többségén nélkülözhetetlen kellék az a civil, aki sem az ünneplő/tüntető tömeggel, sem az újságírókkal nem vegyül, viszont annál lelkesebben videózik.
Nem mintha ez elfogadható lenne egy jogállamban. Éppen ezért bosszantó, ahogy a romániai magyar közvélemény kommunikációs szempontból kezelte az ügyet. Egy ilyen botrányt – a román hírszerzés a városünnep ideje alatt is folyamatosan dokumentálja egy zömében magyarok lakta település elöljárójának tevékenységét – a román állam magyar közösséggel szembeni visszaéléseinek újabb bizonyítékaként lehetett volna a nemzetközi porondra kivinni. Ehelyett még a román sajtót sem voltunk képesek időben ráugrasztani az ügyre. Persze hírszerzésre minden államban szükség van. Azonban annak a valós nemzetbiztonsági veszélyekkel kell foglalkoznia, nem az alkotmányos gyülekezési jogukkal élő állampolgárokat kellene vegzálnia, még akkor sem, ha azok valamely kisebbségi közösséghez tartoznak. Már ha nem tekinti őket potenciális belső ellenségnek. Ez esetben ugyanis ismét csak kínos kérdések vetődnek fel a román állam „példás\" kisebbségpolitikájával kapcsolatosan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!