2008. december 10., 12:312008. december 10., 12:31
Bár erősen kétséges, hogy mondjuk egy nyolc-tíz éves, megkímélt Opel vagy Volkswagen kevésbé lenne környezetkímélő és biztonságos, mint mondjuk egy, az úgynevezett tehén-teszten, azaz hirtelen fékezéses kormányrántásnál a világ röheje közepette szó szerint a feje tetejére állt vadonatúj Dacia Logan.
Ha viszont a romániai autópiac vásárlóereje felől nézzük a tényállást, napnál világosabb, hogy miért jogos az emberek felháborodása. Bár az is erősen kétséges, hogy környezetkímélőbb-e, vagy biztonságosabb-e, egyáltalán mitől menőbb egy látszólag jó karban levő, valójában kimustrált pár éves Audi a Romániában kapható, és szintén német kézen levő gyárakban készülő vadonatúj, nagyjából ugyanannyi pénzbe kerülő Skoda Fabiánál.
Mindezek a szempontok és számítások a végtelenségig ragozhatók. A lényeg, hogy döntésével a kormány – bevallottan is – inkább a Dacia autógyár tizenkétezer alkalmazottja szociális szempontjai, semmint az autóra vágyó százezrek szempontjai mentén határozott, egyfajta tűzoltóstratégiát alkalmazva. De ha az állam legalább középtávon gondolkodna, azzal fékezné a használt járművek behozatalát, és élénkítené az újak vásárlását, egyszóval az elavult romániai autópark kicserélését, hogy a regisztrációs adó helyett a roncsautók jelenlegi 3000 lejes beszámítási árát és az így megvásárolható 30 ezer jármű számát háromszorozná meg.
Ez sem lenne sok, de nagy valószínűséggel a jelenleginél sokkal többen vállalnák, hogy egy kis anyagi erőfeszítéssel itthon is kapható, vadonatúj autót vásároljanak a ki tudja hány gazdánál és milyen körülmények között szolgált nyugati gépek helyett. És jó volna, ha a szennyező fizet elv alapján az adó kimondottan környezetvédelmi szempontokat követne. A versenyképességet és a közlekedésbiztonságot döntse el a minőség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok