Makkay József
2024. február 20., 15:582024. február 20., 15:58
Időnként hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Újabban ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak, ha érdekeik úgy kívánják.
Marcel Ciolacu miniszterelnök január végi, szatmárnémeti látogatásán úgy fogalmazott, hogy a román kormány biztosítja az ukrán gabona tranzitját, miközben arról gondoskodik, hogy ebből egyetlen szem gabona se maradjon Románia területén.
Mivel az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam az ukrajnai gabonaimportnak a hazai mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásával, több olyan gabonatermelővel és kereskedővel is beszélgettem, akik kész tényként állították be, hogy a román kormány állításai nem igazak. Meglátásuk szerint az olcsó, gyenge minőségű és agyonvegyszerezett ukrajnai búza, kukorica, napraforgó és sok más mezőgazdasági termék továbbra is elárasztja a romániai piacot.
A román miniszterelnök tagadó kijelentése nyomán megkérdeztem Nicu Vasile mezőgazdasági szakembert, a négy legnagyobb romániai gazdaszervezet társulásából létrejött Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség (AAC) soros elnökét, aki tisztségénél fogva rendszeresen tárgyal a román mezőgazdasági miniszterrel is.
Az ukrán gabonaimportot tagadó miniszterelnöki kijelentés kapcsán feltett kérdésemre elmosolyodott. A politikum felső vezetőivel folyamatos kapcsolatban álló érdekvédelmi szervezet vezetője nem mondhatta azt az újságírónak, hogy az ország egyik vezetője hazudik, de kitérő válaszával ezt erősítette meg. Az ACC tagjaként a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, hogy a hivatalos uniós statisztikák szerint a teljes tavalyi gabonaexport több mint hatvan százaléka az Európai Unió tagországaiba került.
vagy akár Nyugat-Európából is gabonaszállítmányok. Nyersanyagként és feldolgozott formában egyaránt.
Az induló gazdatüntetések lehűtésére bedobott Marcel Ciolacu-féle szövegről akkor frissiben nem derült ki, hogy elterelő hadműveletről van szó, hogy a kijelentésnek köze sincs a valósághoz.
Közel egy hónapot kellett várni, amíg az ukrán vámhatóság hivatalos adatai megcáfolták a román miniszterelnök állításait. Kiderült, hogy tavaly júliustól a gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába, amivel Spanyolország után Románia a második legjelentősebb ukránbúza-importőr az Európai Unió tagországai között.
A miniszterelnök egyértelműen hazudott, hogy nem érkezik ukrán gabona az országba. De pont ilyen félrevezető állítás az is, hogy tavaly ősszel külön engedélyhez kötötte a gabonaimportot olyan feldolgozók számára, akik úgymond nem tudják nélkülözni az ukrán gabonát? Ennek cáfolására elegendő egyetlen adat: 2023-ban Románia 9 millió tonnás rekord búzatermést könyvelhetett el. Ennek a nagy mennyiségnek legfentebb az egyharmadát tudja értékesíteni a hazai feldolgozóipar és az állattenyésztés, a termés nagyobb mennyisége hagyományosan exportra kerül.
Milyen szempontok szerint bocsát ki a bukaresti mezőgazdasági szaktárca importengedélyt, ha a helyi termelők februárban sem tudják értékesíteni gabonájukat?
A romániai gazdák elképesztő játszmák áldozataivá váltak. Nem csak a gabonatermesztők, hanem a zöldségtermesztők, méhészek, gyakorlatilag mindenki, aki terményeit önköltségi áron vagy az alatt tudja értékesíteni az illojális konkurencia miatt. Legutóbb az ukrán mezőgazdasági minisztérium adataiból derült ki, hogy a térség országai közül Románia vásárolja meg a legtöbb ukrán hagymát. De mondhatnánk a mézet is, hiszen a méhészek sincsenek jobb helyzetben, mint a gabonatermesztők.
Az is felháborító lenne, ha az Egyesült Államok és Brüsszel fő szövetségeseként Marcel Ciolacu beismerné, hogy nem korlátozhatja az ukrajnai termékek behozatalát a romániai piacra. Nem boldogítaná a romániai gazdákat, de legalább kiderülne az igazság. Ezzel szemben a román kormányfő ködösít, félrevezet, magyarán szólva hazudik.
Ilyen előzmények után más megnyilatkozásaiban mennyire hihet az ország?
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
1 hozzászólás