2012. október 02., 08:532012. október 02., 08:53
Ahhoz pedig, hogy „ma már mindenki egyetemet végez Romániában” az is nagyban hozzájárult, hogy egészen tavalyig a gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzett diákok szinte száz százaléka letette az érettségit. Hogy az a papír nem a valós tudásról adott bizonyosságot, egyértelműen kiderült tavaly, amikor első ízben kamerázták be a vizsgáknak helyet adó osztálytermeket. Az idén pedig még a tavalyinál is siralmasabb eredmények születtek, így hát nem is csoda, hogy a korábbi évekhez képest megcsappant az elsőéves egyetemi hallgatók száma.
Ha még nem is az igazi, de legalább elindult egyfajta mennyiségi javulás. Ennél is fontosabb viszont, hogy a minőségi változás is bekövetkezzen. Ennek keretében egyik első komoly lépés lehetne, ha az egyetemek vezetői újragondolnák az általuk meghirdetett szakokat, s azokat összhangba tennék a munkaerő-piaci változásokkal. Ugyanis – bár a válság még korántsem ért véget – újabb befektetők jelezték beruházási szándékukat Erdély és a Partium több településén.
Ahhoz pedig, hogy ne az ország más térségeiből vagy éppen külföldről hozzanak maguknak szakembereket, s tőlünk csak – akár helyben felhasználhatatlan egyetemi oklevéllel rendelkező – szakképzetlen munkásokat tudjanak alkalmazni, jó lenne a kezük alá dolgozni. Mert hiába képezünk halomra menedzsereket, szociológusokat, ügyvédeket és filozófusokat, ha a térségünkbe ipari óriás érkezik, amelynek gépészmérnökökre vagy éppen IT-szakemberekre van szüksége.
Máris nagy a diplomás munkanélküliek aránya, s ez csak tovább fog nőni, ha az egyetemek jelentős része továbbra is fittyet hány a munkaerőpiac alakulására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok