Kiss Judit

Kiss Judit

Mellékhelyiségünk, a természet

2021. november 03., 09:412021. november 03., 09:41

Hangzatos, figyelemfelkeltőnek, sőt sokkolónak szánt kijelentésekkel kongatták meg a klímaválságra vonatkozó vészharangot Glasgow-ban, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülésén. „Elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból”, „az emberiség a saját sírját ássa”, „az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből”, „elég abból, hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk”, és így tovább.

Imígyen fogalmaznak vészjósló, fenyegető beszédeikben a kétszáz ország képviselőinek részvételével zajló fontos ülésen a fontos emberek: kormányfők, hercegek, főtitkárok, altitkárok. Az egyszerű emberben pedig felmerül a kérdés: ahhoz, hogy előbbiek jelen legyenek egy ilyen, a klímaváltozás jelenlegi állapotáról szóló konferencián, vajon környezetszennyező repülőgépekkel utaznak-e? És az is, hogy az effajta, sokkolónak, elgondolkoztatónak szánt kijelentések változtatnak-e érdemben a világszintű környezetromboláson, enyhítik-e a klímaválságot?

Nyilvánvaló, hogy az egyszerű ember, aki nem környezetszennyező tevékenységet folytató multicégek tulajdonosa, se nem döntéshozó, se nem szakavatott, tájékozott környezettudós, vajmi kevéssé láthat bele abba, tulajdonképpen mi minden okozza környezetünk állapotromlását, a klímaválságot, és hogy kik a valódi felelősök. Aminthogy azt se láthatja át, milyen nagyívű lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy legalább részben csökkenjen a környezetet egyre nagyobb léptékben és egyre gyorsabban romboló, világszintű tevékenységsorozat.

A kisember számára vajmi keveset mondanak, kevés valóságértékkel bírnak az afféle, csillagászati összegeket tartalmazó számítások is, mint amilyen például a skóciai értekezleten hangzott el: „a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek”.

Azt azonban mi, kisemberek is érezzük, érzékeljük, hogy nem kellene kivágni körülöttünk az erdőket, nem kellene ennyit szemetelni, ilyen sok fel nem bomló hulladékot termelni, és hogy hatékonyabban kellene környezettudatosságra nevelni a fiatal nemzedékeket. A fenntarthatóság október 27-i napja apropóján egy friss felmérés eredményeit tették közzé, amely szerint a romániai lakosság majdnem kétharmada véli úgy, bolygónk klímájáért elsősorban az államok, a kormányok, valamint a nagy cégek a felelősek.

Ezzel egy időben szinte ugyanennyien gondolják azt, hogy mi magunk is tehetünk a környezet védelméért. Persze nem lehet senki annyira naiv, hogy azt gondolja: ha nem használ műanyag szívószálat vagy fültisztító pálcikát, akkor már érdemben tett a bolygó jövőjéért. Ennél biztosan több kell, és nem egyéni szinten. Elég csak arra gondolni: nem tőlünk, kisemberektől függ, mennyi repülő röpköd percenként a magasban, hány hatalmas, áruszállító óceánjáró szennyezi a vizeket és a levegőt, vagy hogy egy-egy háború az elhasznált muníciójával mennyi káros gázt, füstöt okád ki.

Az azonban igenis tőlünk függ, hogy kiránduláskor eldobjuk-e a műanyag, évszázadokig fel nem bomló, vagy az építkezésből származó szemetünket az erdőben és hogy mire tanítjuk gyermekeinket. Ilyen értelemben tőlünk függ, hogy mellékhelyiségnek vagy pedig templomnak tekintjük a természetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.