Balogh Levente

2018. december 08., 08:18

Megtagadja Románia a születési bizonyítványát?

Érdekes teszt elé állította az RMDSZ a teljes román politikai osztályt azzal a törvénytervezettel, amellyel jogszabályban rögzítené az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványában az Erdélyben és Kelet-Magyarországon élő őshonos nemzeti közösségeknek tett ígéreteket.

A románok által is lakott területek Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlést ugyanis az 1920-as trianoni diktátummal szentesítve létrejött új román állam egyfajta születési aktusaként, magát a kiáltványt pedig születési anyakönyvi kivonatként tartja számon a hivatalos román történelemszemlélet.

Igaz, a kiáltvány szerzője nem a román állam volt, hanem azok a magyarországi román értelmiségiek, akik saját kisebbségi sorsuk tapasztalatai alapján, nem kevés idealizmustól áthatva azt szerették volna, hogy a román államhoz kerülő területeken élő magyarok ne szenvedjenek olyan sérelmeket, amilyeneket nekik kellett elszenvedniük Magyarországon a korabeli magyar politikai elit egy részének a kisebbségek részben jogos követeléseivel szembeni érzéketlensége miatt.

Az ominózus cikkely így szól: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.” Az RMDSZ tervezete – még ha igencsak megkésve is – ebből levezetve „ülteti át” a mai jogi nyelvezetbe a román ígéreteket és a magyar közösség igényeit, beleértve az autonómia különböző formáit is.

Nos, mint tudjuk, az új román állam a kiáltványból csupán azt a cikkelyt iktatta törvénybe, amely a románok által is lakott magyarországi területek és Románia egyesülésének óhaját mondja ki. Magából a nagygyűlésből – amelyet „Nagy Egyesülésnek” kereszteltek el, holott ott és akkor még semmi sem egyesült semmivel – pedig mitológiát gyártottak. Márpedig a mitológia egyik alapvető tulajdonsága, hogy bár valamilyen valóságmagja van, a tényszerű valósághoz már semmi köze sincs.

A mitizált egyesülésnarratíva arról szól, hogy az egész Erdéllyel azonosított erdélyi románok kimondták az egyesülést, ami azzal egyből valós ténnyé is vált, és ezzel létrejött az „egységes román nemzetállam”. A mitológiába az már nem fér bele, hogy a román állam a magyar közigazgatás összeomlása nyomán katonailag foglalta el a területet, és hogy ez a területfoglalás azzal vált nemzetközi jogilag szentesített ténnyé, hogy a saját pecsenyéjüket sütögető antanthatalmak elismerték. Mint ahogy az sem, hogy az egyesülés nyomán létrejött „nemzetállamban” a kisebbségeknek közösségi jogok járnak, élen az autonómiával.

Ezért hörög az erdélyi románok által nekünk megígért jogok kodifikálása ellen most Bukarest. Pedig ha lesöprik az asztalról, az egyenértékű azzal, hogy a mai Románia a saját „születési bizonyítványát” tagadja meg. Egyúttal Bukarest elismeri, hogy csupán kihasználta az erdélyi románok naivitását ahhoz, hogy egy erdélyi „akaratnyilvánítás” segítségével teremtsen ürügyet arra, hogy a román hadsereg elfoglalja Magyarország keleti területeit.

Ha a parlament elutasítaná a kisebbségi cikkely törvénybe iktatását, vagy ha abszurd módon az alkotmánybíróság találná úgy, hogy a „Nagy Egyesülés” alapdokumentuma alkotmányellenes, akkor papírunk lenne arról, hogy Bukarest soha, egy pillanatig sem gondolta komolyan az 1918–19-ben megszállt és annektált erdélyi és kelet-magyarországi területen élő őshonos közösségek egyenrangú félként való elismerését. Az persze más kérdés, mit is kezdhetünk vele, de ezzel azért máris nullára redukálódna minden, a nemzetközi intézmények és a nyugati partnerek előtt mantrázott kijelentés hitele a „példaértékű” román kisebbségpolitikáról.

Persze ha valamilyen csoda folytán mégis megszavaznák, az még csak az első lépés lenne. Hiszen minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle, Románia pedig hírhedt arról, hogy – főleg a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos témákban – magasról tesz a törvényekre.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...

Makkay József: Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...