2010. augusztus 09., 10:522010. augusztus 09., 10:52
Magyarán csak, és kizárólag akkor fordulok bármilyenfajta szerelési munkálattal szakemberhez, ha a munkálat meghaladja az én vagy családtagjaim képességét, kompetenciáját. A minap például elromlott a konyhában a vízcsap, ki kellett cserélni, és az elején azt hittem, hogy ez egyszerű feladat lesz. Érkezett is a családi segítség, ám amikor tettre került a sor, kiderült, hogy a fürdőben lévő főcsap is meghibásodott, nem lehet elzárni a hideg vizet, s míg az meg nem történik, nem lehet csapot szerelni. Sebaj, – gondoltam – elzárjuk a lépcsőházi főcsapot a csere idejére, öt-tíz percnyi kiesést az ivóvíz-szolgáltatásban majd elnéznek nekem a szomszédaim, hiszen hasonló helyzet másnál is előfordult már.
Ezzel nem is lett volna gond, csakhogy az éppen otthon lévő szomszédaim közül senki nem tudta, hol is kell ama vízcsapot elzárni, de többen is biztattak, menjek a kazánházhoz, mert ott vannak a szerelők – köztük van ügyeletes is –, akiknek ilyen esetben kötelességük segíteni. Nosza, elrohantam a kazánházhoz, és ott egy életunt szerelőnek előadtam a problémámat, ám ő kifizetett azzal, hogy szolgálati „őrhelyét” nem hagyhatja el. Amikor az ügyeletes felől érdeklődtem, kezembe nyomta mobiltelefonját, hallgassam meg: az ügyeletes nem veszi fel a telefont. De segítőkész volt, mert újra telefonált, ezúttal a villanyszerelőnek, mondván: hátha ő tudja.
Azt, hogy hol kell elzárni a lépcsőházamban a hideg vizes főcsapot, a villanyszerelő sem tudta, de annyi felvilágosítással szolgált, hogy állítólag az ügyeletes elcserélte a szolgálatot valaki mással. Ezután még két újabb telefonhívás következett, míg végre valaki velem is hajlandó volt szóba állni. Ekkor már a pokolba kívántam minden szerelőt, de dühömet lenyelve és majdnem könyörgőre fogva előadtam neki: jöjjön és zárja már el azt a hideg vizes csapot, becsülettel megfizetem a szolgálatát. Mire a „szaki” azzal rázott le: még pénzért sem segíthet, mert ő kizárólag a meleg vizes csapokhoz ért. Ezek után bebújtam az alagsorba, „felfedeztem” a hideg és meleg vizes főcsapokat, „a jobbra nyit és balra zár” elvvel sikerült elzárni és megnyitni a hideg vizest. Most pedig azon töprengek: miért nem ezzel kezdtem?!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.