Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lendületet adni a vén Európának

2024. május 22., 18:052024. május 22., 18:05

Egyre-másra látnak napvilágot a választások közeledtével a közvélemény-kutatások, amelyekben a társadalomnak a különböző intézményekhez, pártokhoz, jelenségekhez, és persze magához a szavazási aktushoz való viszonyulását mérik.

A június 9-én rendezendő kettős – helyhatósági és európai parlamenti – megmérettetés esetében természetesen az bír fő relevanciával, hogy miként ítélik meg a választópolgárok az Európai Unió, valamint az önkormányzatok teljesítményét. És itt máris azt látjuk, hogy a mondhatni az államigazgatási piramis alján elhelyezkedő önkormányzatok stabil alapot jelképeznek az emberek szemében, a politikai intézményekbe vetett bizalom terén a polgármesteri hivatalok előkelő helyen szerepelnek, a magyarok körében különösen.

Ugyanakkor miközben tíz évvel ezelőtt a romániai lakosság 35 százaléka vélte kifejezetten előnyösnek az ország számára az uniós csatlakozást, ez az arány napjainkra közel 50 százalékra emelkedett. A megkérdezettek mintegy 30 százaléka azonban még mindig úgy látja, hogy semmilyen előnnyel nem járt Románia 17 évvel ezelőtti integrációja, 24 százalék pedig kiléptetné az országot az EU-ból.

Ez az attitűd mindenekelőtt a többségi lakosságra jellemző, ettől a romániai magyarok viszonyulása némileg eltér.

A kisebbségben élő közösségre sokkal erősebb euroszkepticizmus jellemző: miközben 2007-ben, az uniós csatlakozás idején még a túlnyomó többség (78 százalék) bízott az Európai Unió intézményében, azóta ez a pozitív megítélés meredeken csökkent, és ma az erdélyi magyarok mindössze 26 százalékának a bizalmát élvezi az európai gazdasági és politikai közösség.

Nem árt kihangsúlyozni: a romániai magyarok jelentős része nem azokban a célokban és értékekben csalódott, amelyeket a Unió alapítása óta felvállal, sőt még csak nem is az EU-ban mint politikai intézményben, hanem sokkal inkább annak működésében, döntési mechanizmusában, teljesítményében.

Eme célok és értékek közé sorolhatjuk többek között a béke és biztonság előmozdítását, az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását, a kulturális és nyelvi sokszínűség óvását, általában a polgárok jólétét. Azért is fontos tisztázni ennek a viszonyulásnak az alapját és természetét, mivel gyakran elhangzik ezekkel a felmérésekkel összefüggésben, hogy az erdélyi magyarok erőteljesen Nyugat- és EU-ellenesek volnának. Ami természetesen ugyanúgy nem igaz, mint azt állítani valakiről, hogy utálja az indiai menüt egy olyan étteremben tett látogatást követően, ahol a szakács kontár, az étel pedig odakozmált.

Rengeteg összetevője van, miért ábrándult ki az EU-ból a romániai magyarok számottevő része. Benne van ebben az is, hogy a kommunizmus sötét évtizedeit lezáró rendszerváltás után Romániában roppant hosszúra sikeredett az átmenet, a hőn áhított uniós csatlakozást megelőzte egy kártékony, a demokratikus berendezkedéstől igencsak távol lévő vadkapitalizmus, és mindez sokak számára nem hozta el a jólétet. Sokat rontott az Unió megítélésén az anyaország kormányával folytatott, hosszú évekig visszanyúló hadakozás, az Orbán-kormányok részéről Brüsszellel szemben megfogalmazott kritikus álláspont is. De említhetnénk a koronavírus-járvány idején született, megnyugtató módon a mai napig nem tisztázott megannyi vitatott brüsszeli döntést is, élen az Európai Bizottság elnökének az egyik gyógyszeripari óriás vezetőjével a vakcinabeszerzést nyélbe ütő üzenetváltással, amelynek kapcsán nyomozást folytat a kontinentális ügyészség. Az ország schengeni előszobáztatásáról, a határellenőrzés nélküli övezetbe történő csatlakozásának megtagadásáról ne is beszéljünk...

A legtöbben azonban kétségtelenül azért fordultak el az EU-tól, mivel intézményei közömbösnek mutatkoztak a romániai magyarok sajátos problémái, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, érvényesítése iránt.

Rengetegszer szembesültünk ugyanis azzal, hogy miközben az Európai Unió az élet megannyi területén – legyen az politikai, gazdasági, igazságügyi, energetikai, mezőgazdasági vagy élelmiszeripari – beleszólást követel magának, más esetben a tagállamokra bízza, azok belügyének tekinti a döntést – és ilyen a kisebbségvédelem. A Minority SafePack kisebbségvédelmi „mentőcsomag” sorsa is ékes bizonyítéka ennek az elutasító álláspontnak, az uniós kormány ugyanis keresztbe feküdt annak, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.

Mindezek ellenére az erdélyi magyarok teljesen tisztában vannak vele, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája sem a közösség, sem Románia számára. Józan ésszel ez nem látható másképp. Mégpedig mindenekelőtt a közösség fundamentumát jelentő európai értékek miatt, amelyekért többen már akkor is kiálltak, amikor ezért minimum börtön járt. De persze az EU nem csak eszméket, szabadságot hozott el számunkra: aszfaltkilométerekben, épületfelújításokban, életminőségben mérhető, hogy mivel járult hozzá valamennyiünk sorsának jobbra fordulásához az Unió.

A csatlakozás évétől, 2007-től egészen napjainkig megnégyszereződött Románia összterméke (GDP), továbbá közel 65 milliárd euróra rúgó uniós forrás folyt be az országba, aminek felhasználása az élet valamennyi szegmensében érezhető – igen, még a korrupcióban is.

Víz-, csatorna- és földgázhálózat, út-, óvoda- és kórházépítés, autóbusz-pályaudvar felújítása, tömbházszigetelés terén sokkal szegényebb lenne Románia az uniós források nélkül, sőt ha őszinték akarunk lenni, ezek nélkül ott állnánk, ahol a part szakad. Vitán felül áll tehát, hogy az ország számára nincs alternatívája az Uniónak, ez azonban még nem jelenti, hogy az uniós intézményekben teljesen tisztában vannak a tagállamok, az ottani lakosság igényeivel, vagy hogy kritikátlanul el kell fogadni mindent, ami Brüsszelből, az eurobürokratáktól érkezik.

Akárcsak a nemzeti kormányoknak vagy a lakosság érdekeit szolgáló nemzeti intézményeknek, úgyanúgy az EU végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak, továbbá a többi uniós intézményeknek is igazodniuk kell az emberek elvárásaihoz, és időnként meg kell újulniuk. A június 6–9. között a 27 uniós tagállamban egyszerre megrendezendő európai parlamenti választások – amikor mintegy 400 millió európai polgár járulhat az urnák elé – kiváló alkalom lehet arra, hogy új, fiatalos lendületet kapjon az örökzöld magyar slágerben nőként megszemélyesített vén Európa.

Mi pedig Romániában, Erdélyben nem mellesleg olyan település- és megyei vezetőket, önkormányzati képviselőket is választhatunk, akik képesek szűkebb közösségük érdekeire felhasználni az uniós tagságban rejlő lehetőségeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.