2012. november 29., 10:402012. november 29., 10:40
De hála a Fennvalónak meg a magas rangú politikus urunk négyévente jelentkező, jó szokásának, hogy most ismét velünk lehet és megvilágosíthat egyről s másról, hisz mi, tudatlan parasztok (választási kampányban gazdaemberek) most első kézből, magas rangú politikus urunktól tudhatjuk meg, mi is történt az elmúlt négy esztendőben falunkban. Ha eddig azt hittük, hogy a falu szélétől a bírónknak köszönhetően közlekedhetünk, ha fél sávon is, de végre mégiscsak aszfaltos úton, a néptanácselnök nyolcszobás házáig, nagyot tévedtünk. Ha úgy tudtuk, hogy a harmadik évezred civilizációja és a lenyúlt uniós pénzekből maradt kis garasok hozták el az első villanypóznákat, becsapódtunk.
S ha arról is meg voltunk győződve, hogy azért oldódott meg a faluban a szennyvíz kérdése, mert egymásnál kalákázva, kibetonozott pöcegödröt ástunk és öntöttünk, mellétrafáltunk. Nem kérem, nem így van, csak hát megtévesztő, amikor az ember a saját szemének hisz és nem az idelátogató, magas rangú politikus úrnak, akinek köszönhetően van nyolcvankilenc és fél méter aszfaltunk, százötven méterenként áram nélküli villanypóznánk és szarszagú ülepítő gödrünk. Ha ő, a magas rangú politikus urunk nincs ott a parlamentben, és egészsége, szabadideje és magánélete feláldozása árán nem harcol érettünk, bizony még a fű sem nőne a községi legelőnkön.
Verejtékes munkájáért és a falunkért tett áldozatokért, adjunk néki hálát és legalább egy-egy szavazatot. És méltányoljuk a szerénységét, hisz a kultúrban tartott szónoklatában még azt is belátta, hogy ma reggel a Nap nem az ő közreműködésével kelt fel és ragyogott le ránk. Persze utána rögvest hozzátette, hogy ha újból bizalmat szavazunk neki, hálája jeléül értünk a csillagokat is lehozza az égboltról. Mert, ha még nem tudnánk – világosított meg minket, tudatlanokat mondandója végén –, ha jól belegondolunk, az éppen most belélegzett levegőt is neki, a magas rangú politikus urunknak köszönhetjük. Igen, a levegőt! A levegőt? Hát… Ha ő mondja, a magas rangú politikus urunk, akkor biztos úgy van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok