2012. január 11., 09:142012. január 11., 09:14
Fiatal, magyarul beszélő srác szolgált ki, akinek közben megérkezett egy barátja. Adj nekem is egy olyan égőt – mondta a barát, majd kis idő múlva megkérdezte: És másképp? Hirtelen nem tudtam mire vélni ezt a kérdést, de kiderült, hogy a haver tudja rá a választ. Az volt a válasz, hogy hát elég gyengén megy, de mit csináljunk, ez van. Ja, vagy úgy – gondoltam, majd miután kiléptem az üzletből, a szemközti árusnál megvettem az újságot. Hibákkal teli magyar honlap Szatmáron – olvasom a címlap bal felső sarkában. A cikkből megtudtam, hogy a szatmárnémeti polgármesteri hivatal honlapjának magyar változatában a román „contacte” szó magyarul érintkezéseket jelent, a „városház helyezkedik”, egy helyen pedig sajnálják de „ő nem létezik kért oldal”. Mondanom sem kell, nem először találkozom a jelenséggel, és bevallom, régóta gyűjtöm a rommagyar szavakat és a tükörfordításokból adódó hülyeségeket. Egyik kedvencem az, hogy „húzzunk el egy cigit”. Jobb sorsra érdemes anyanyelvünkben valósággal hemzsegnek a kitáncák, faktúrák, procseszverbálok. És nem csak a szórványban élők körében. A nyelv sorvadása mellett az is elszomorító, hogy gyakran lehurrogják, kekeckedőnek tartják azt, aki kijavítja a magyartalanul beszélőt. Ez a téma sajnos megér még egy gyászmisét, alkalomadtán visszatérek rá, ám most mégis inkább a szatmárnémeti polgármester hozzáállása az, ami tollat ragadni késztetett. Ilyés Gyula ugyanis az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy nem az ő dolga mindent személyesen ellenőrizni. Élt valamikor egy másik Illyés Gyula is, aki valószínűleg nem ezt válaszolta volna, dehát ő csak egy író, illetve költő volt, nem pedig polgármester, akinek tengernyi elfoglaltsága miatt az általa vezetett intézmény honlapjára sincs ideje ránézni. Ha pedig valami gond van, jó hazai szokás szerint áthárítja a felelősséget egy beosztottjára, aki a maga során áthárítja a honlap készítőjére, aki pedig azok közé tartozik, akik „másképp” beszélik a magyart, és ugye, mit csináljunk, ez van. Ezúton küldöm üdvözletem Szatmárnémeti talán utolsó magyar polgármesterének!
Vincze Gyula
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.