Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Marga, a revízió és az akasztott ember

2022. szeptember 20., 09:192022. szeptember 20., 09:19

Mintha darázs csípte volna, úgy reagálta le a román kormány – hozzá hasonlóan pedig a bukaresti megmondóemberek többsége – az egykor többek között a bukaresti külügyminisztériumot irányító Andrei Marga Ukrajna feldarabolásának szükségességéről tett kijelentéseit. A jelenlegi, vele együtt pedig a mindenkori román hatalom számára többszörösen is kényes kérdést feszegetett a kolozsvári BBTE egykori rektora, amikor kerek-perec kimondta: Ukrajna egy mesterségesen összetákolt állam, „természetellenes” határokkal, az Oroszország által február végén kirobbantott háború lehetséges végkimenetele pedig az, hogy Ukrajna területeket ad át szomszédainak. Köztük Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Oroszországnak.

A bukaresti külügyminisztérium mindenekelőtt azért hördült fel Marga szavain, mert azok homlokegyenest ellentétesek a háborúval kapcsolatos hivatalos román állásponttal, miszerint Ukrajna területi integritása szent és sérthetetlen, az oroszoknak pedig nem csupán a február óta elfoglalt kelet-ukrajnai területekről, hanem a 2014-ben annektált Krím félszigetről is ki kell vonulniuk. Rendkívül érzékenyen érinti Romániát az északi szomszédja feldarabolását vizionáló Marga személye, aki soha nem számított ugyan csúcspolitikusnak, viszont mégis csak egy Herder-díjas filozófusról, egyetemi oktatóról van szó, aki betöltötte az oktatási miniszteri tisztséget is, no és persze addig irányította a Babeș–Bolyai Tudományegyetemet (rektorként, majd amikor a törvény már nem tette lehetővé, az akadémiai tanács elnökeként), ameddig jólesett neki. És akinek mandátuma idején azt is elnézte a román hatalom, hogy minden eszközt, a kezdeményezők eltávolítását is bevetve elfojtotta az önálló állami magyar egyetem, illetve a BBTE-n különálló magyar karok létrehozását célzó törekvéseket.

No és persze nem mellékes az sem, hogy az országhatárok módosításáról, történelmi revízióról beszélni Románia esetében olyan, mint akasztott ember házában kötelet emlegetni. Nem véletlen, hogy sokan – köztük Cristian Unteanu publicista az Adevărul napilap hasábjain – egyenesen Románia feldarabolásának veszélyeire figyelmeztetnek Marga „elképesztő, Putyin tételein alapuló” állásfoglalása nyomán, feltéve a költői kérdést: mi történik majd, ha ezzel az analógiával Románia „szomszédai” Erdélyt akarják majd visszacsatolni? Persze elítélte Marga kijelentéseit Kijev is, sőt, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója odáig ment, hogy felvetette a volt román miniszter büntetőjogi felelősségre vonásának szükségességét „egy állam integritása és szuverenitása áthágásáért”.

Tulajdonképpen ezen a ponton vált igazán tanulságossá a Marga-féle eszmefuttatás gerjesztette botrány, elsősorban az úton-útfélen irredentizmussal, revíziós igényekkel, az Erdély visszacsatolását célzó törekvésekkel vádolt magyarok számára. Akadnak ugyanis román politikusok, véleményformálók, újságírók, akik nem értenek ugyan egyet a nyugdíjas rektor, exminiszter kijelentéseivel, viszont a véleményszabadság lábbal tiprásaként tekintenek a Margára zúdított össztűzre, azt a kijevi felvetést pedig egyenesen botrányosnak, az európai értékekkel ellentétesnek nevezik, miszerint valakit bíróság elé kellene állítani az álláspontjáért, még ha egy ország felosztásáról is szól.
Lám-lám, így nyernek új értelmet az irredentizmusról, revízióról Romániában megfogalmazott vádak, amelyekkel annyiszor szembesültünk az elmúlt évtizedekben.

Kiderül ugyanis, hogy nem követ el törvénysértést, aki Magyarország feldarabolását igazságtalannak, a trianoni határokat „természetellenesnek” nevezi. Sőt egyúttal bebizonyosodik, amit eddig is tudtunk, mégpedig hogy Klaus Iohannis államfő minden alap nélkül fosztotta meg Tőkés Lászlót a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjétől az EMNT elnöke részéről 2013-ban elhangzott felvetéséért, miszerint Magyarországnak „védhatalmi” szerepet kellene vállalnia Erdély érdekében. Arról nem is beszélve, hogy ha már revízió, akkor az ég adta világon semmiféle különbség nincs Kárpátalja és Erdély történelmi hovatartozása között, függetlenül attól, hogy a Bukarest által persona non gratává nyilvánított Herder-díjas kolozsvári professzor csak bizonyos határokat nevezett természetellenesnek, illetve csak egyes régiókat visszacsatolandónak. És még úgy is, hogy a határok újrahúzogatásának valóban nincs realitása.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.