VEZÉRCIKK – Állítólag két éve ugrásra kész a nem román anyanyelvű gyerekek román nyelvre tanításának külön bejáratú programja, csak a politikai akarat hiányzik.
2014. július 29., 19:482014. július 29., 19:48
Adja magát a kérdés: melyik politikai fél akarata? Mert azért sokunkban él még az emlék, amikor az államfő – van-e Romániában ennél fajsúlyosabb politikai akarat? – személyes felismerésének adott hangot: másképpen kellene oktatni a román nyelvet a kisebbségi nemzetek gyermekeinek. Ha másért nem, hát azért, hogy empatikus és értő fülekre találjanak a bukaresti üzenetek.
Aztán azóta sem történt semmi, a szerencsétlen magyar és egyéb nem román kisgyerekek Creangă románok számára is nehezen érthető archaikus meséin kénytelenek megutálni a román nyelvet. Főleg a hátrányos helyzetű székelyföldiek, akik a parkolóban is alig találkozhatnak a román nyelv élő fordulataival.
A politikai akarat persze majdnem mindent meghatározó elem, de jobb lenne nevén nevezni a dolgot. Esetünkben ugyanis legalább olyan mértékben bizniszszempontoknak hívják a megvalósítást akadályozó hiányt. Az újgenerációs, digitalizált kiegészítőkkel is rendelkező tankönyvcsomagba ugyanis nem kívánták beilleszteni az anyanyelven románul tanító új könyvek kibocsátását. Az ugyanis újabb projektként akár uniós pénzt is teremhet – a maga velejáró leosztásaival.
A bizniszszempontokat esetleg felülíró politikai akarat magyar vetülete pedig észrevehetetlen maradt. Néhány éve – apukaként – fiatal, a világ nyelvi sokrétűségéből nagyon keveset megtapasztalt romántanárnővel volt alkalmam érdekérvényesítő párbeszédet folytatni. A színromán országrészből a Székelyföldre helyezett hölgy kezdetben igyekezett meggyőzni a hivatalos román retorikából merített igazáról, de, dicséretére legyen mondva, hamar figyelni kezdett. Azt követően pedig együtt kezdett tanulni a gyerekekkel: ő magyarul, a gyerekek románul.
Feltételezem, nemcsak azért, mert további iskolai látogatásokat is kilátásba helyeztem. E tapasztalat alapján akár azt is mondhatnám, hogy a civil akarattal nincs különösebb baj. Amíg pedig megjön a politikai, hadd szolgáljak egy kedvező hírrel: a magyarországi egyetemi jelentkezés pontszámításánál felső fokú nyelvvizsgaként számítják be a sikeres román érettségit.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!