Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

2024. június 11., 15:402024. június 12., 21:04

2024. június 11., 15:402024. június 12., 21:04

Egy igen nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak. Sőt, olyan PNL-es választási listát láttam, ahol a helyi tanácsosjelöltek többsége elbolondított magyarként próbált román pártot hatalomra juttatni az évtizedek óta magyarok által vezetett településén.

Helyhatósági és parlamenti választások idején mindig Szlovákia és a felvidéki magyarság jut eszembe. Az ottani magyar párt kétségbeesett küzdelme, hogy bő tíz év után végre átlépje az ötszázalékos választási küszöböt. Ami nem kellene hogy csodával határos teljesítmény legyen, hiszen a hivatalos szlovákiai népszámlálás adatai szerint a felvidéki magyarság részaránya 8 százalék körül van.

Nem akarok belemenni az előzményekbe, de azt mindenképpen meg kell említenem, hogy a baj gyökere, a ,,mérgezett alma”, a Híd-Most szlovák-magyar vegyes párt volt, amely végzetesen megosztotta, és rossz útra terelte a felvidéki magyar szavazókat. Innen már egyenes út vezetett a Magyar Közösség Pártja, majd azt ezt követő Szövetség sorozatos kudarcához.

Mára kialakult egy kishitű, a közösségi erejében nem bízó és a totális beolvadás útjára lépő felvidéki magyarság, amely a Kárpát-medence összes régiója közül a legveszélyeztetettebb közösség.

Míg a háborús körülmények ellenére a szülőföldjén maradó és létszámban megfogyatkozott kárpátaljai magyarság hősiesen küzd a túlélésért, felvidéki magyarjaink ,,dalolva” olvadnak be a többségi szlovák tengerbe.

Nem véletlenül idéztem meg a felvidéki hasonlatot, hiszen a román pártok a rendszerváltás óta ugyanezzel a forgatókönyvvel próbálkoznak. A kilencvenes években ennek még semmi realitása nem volt – a román pártlistán induló magyar jelöltet a helyi közösség megbélyegezte –, mára azonban általános jelenséggé vált Brassótól Máramarosig. A Székelyföldön kevésbé, mert színmagyar közösségekben épeszű ember azért ilyesmit nem tesz, de a vegyes lakosságú településeken felkapott jelenséggé vált, amit a helyi közösség tolerál. Van, aki mosolyog rajta, mások legyintenek, sok helyen viszont a bepalizott magyarok az esélytelenek nyugalmával próbálkoznak újra és újra.

Különféle vélt vagy valós sérelmek miatt utálják a magyar pártokat, ezért átmeneti mentsvárra találnak román színekben.

Idén tele volt velük Erdély, főleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi listáin. Több erdélyi megyében a kormánypártok vezetői azzal akarnak kitűnni bukaresti főnökeik előtt, hogy igyekeznek kiterjeszteni hatalmukat az évtizedekig bevehetetlennek tűnő magyar településekre is. De nemcsak a PNL és a PSD nyomul a magyar településeken, hanem az AUR is. Nekik egyelőre kevésbé sikerül magyar jelölteket toborozni, de azért erre is van példa.

Az idei helyhatósági választásokon az aranyosszéki Várfalva községben az RMDSZ polgármesterjelöltjével szemben az AUR egy helyi magyar embert indított, amire máshol Erdélyben aligha volt példa.

Míg az RMDSZ jelöltje közel 56 százalékot szerzett, a szélsőséges román párt ,,magyar arcának” 5 százalékkal kellett beérnie egy olyan községben, ahol a lakosság fele román. Indulása annyira visszataszítónak számított, hogy nem csak a helyi magyarok, hanem a románok többsége is elutasította.

Írhatnék más példákat is, mert sokan és sokfelé próbálkoztak áttörni a magyar védvonalat, aminek megléte az erdélyi magyar közösség erős immunitásával magyarázható. Erről a jelenségről jóval többet kellene beszélni annak fényében is, hogy

egyesek felrúgnák, megszüntetnék az etnikai politizálást, hogy helyette minden magyar elvegyüljön a román pártok tengerében.

Aki Erdélyben erre vágyik, annak melegen ajánlom a felvidéki magyarok nehéz helyzetét. Szomorú példájuk bizonyítja, hogy elegendő egy nagyobb rést vágni a védvonalon, és máris elönt az árvíz. Onnantól fogva lehet küzdeni a túlélésért.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar EU-elnökség: erős diplomáciai kezdés, erős ellenszél

Sikerült elérni, hogy igencsak nagyot szóljon a soros magyar EU-elnökség első hete, Orbán Viktor Kijevtől Moszkván és Pekingen keresztül Washingtonig tartó körútja és a Patrióták Európáért EP-frakció megalakítása azóta is vezető téma a világsajtóban.

Makkay József

Makkay József

Többet ér a medve élete, mint az emberé

Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.

Ábrám Zoltán

Ábrám Zoltán

Foci-e a futball?

Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?

Balogh Levente

Balogh Levente

Konzultációs színjáték, elnökválasztási figyelemelterelés

A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.

Makkay József

Makkay József

A zöld álmok és a való élet viszonya

Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bukás

Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.

Balogh Levente

Balogh Levente

Egy félidő a pokolban

Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.