2010. november 10., 10:292010. november 10., 10:29
Kétségtelen, hogy a könnyített honosítás és a vele járó útlevél azért lényegesen mást jelent, mint a magyarigazolvány, mégis az állampolgársági törvény letisztulása-módosítása döntheti el az egyébként vitathatatlanul jogos és logikus kezdeményezés iránti érdeklődést.
Mert még nem dőlt el, hogy a mostantól megszerezhető magyar állampolgárság milyen közteher-viselési kötelezettségeket ró a manapság újból anyaországként említhető Magyarországon kívül élő nemzettársakra, és azt sem lehet még tudni, hogy egyben milyen jogokat biztosít, a kezdeményezés egyelőre érzelmi síkon haladó jelképes nemzetegyesítésnek tekinthető.
Olyasfajtának, amely a magyar nemzet kulturális egysége mellé most a politikai együvé tartozást szeretné megfogalmazni, és érvényre juttatni, és amilyen szabályozás Európában Albiontól, Athénon, Belgrádon, Berlinen, Bukaresten, Lisszabonon, Madridon és Rómán át Zágrábig az illető országok – nemzetek sajátosságaihoz igazítottan létezik és működik. Az Európai Unióban ugyanis az állampolgárság szabályozása nem képezi a közösségi jogkeret részét, nem lévén tehát recept, minden állam az 1997-ben aláírt Európai Egyezményhez igazodva maga szabja meg, hogy kik milyen feltételek között és milyen jogokkal, illetve kötelezettségekkel lehetnek az állampolgárai.
Bármi lesz is a számunkra szülőföldünkön elérhető magyar állampolgárság tartalmi vonzata, az érzelmi együvé tartozás felemelő érzése mindenekfelett való. Bár az is igaz, hogy ehhez nem kell(ene) magyar útlevél. Mert nem a magyar állampolgárságtól vagyok magyar, vagy leszek magyar(abb). És számomra egyelőre lenyelhetetlen békát jelent bizonyítanom, hogy felmenőimmel együtt magyarok vagyunk, és tudok magyarul… Azt viszont már eldöntöttem: csak akkor kérem a magyar politikai együvé tartozást igazoló útlevelet, ha az átalakulóban levő állampolgársági törvény nem az anyaországba való „hazatelepedést” célzó német mintát követi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok