Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar tapogatózás Bukarestben

2021. február 26., 09:182021. február 26., 09:18

Villámgyors, néhány konkrét infrastrukturális témát érintő, a két ország közötti forró ügyeket, így a legforróbbat, a romániai magyar közösség jogsérelmeinek és jogköveteléseinek ügyét viszont – legalábbis a nyilvánosság előtt – megkerülő – ezekkel a kulcsszavakkal jellemezhető Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt csütörtöki, némileg váratlan Bukaresti látogatása.

Igaz, utólag Szijjártó el is magyarázta, hogy egyelőre jegelnék a keményebb témákat, és inkább azokra az ügyekre helyezik a hangsúlyt, amelyekben közösek az érdekek. Ilyen például az új autópálya-határátkelőhely megépítése, a határt átszelő vasútvonal-fejlesztés vagy újabb határátkelők megnyitása, illetve az atomenergia melletti kiállás az uniós fórumokkal szemben, illetve a földgázvezetékek fejlesztése.

Mindemellett úgy tűnt, a bukaresti út amolyan ismerkedő látogatás szerepét is betöltötte, amelyen a magyar miniszter az új kormány azon tagjaival találkozott, akiknek a területe egybeesik az általa is képviselt külgazdasági témákkal, és a közös infrastrukturális beruházásokról szóló megállapodásokkal sikerült némi konkrét eredményt is elérni. Mindez a magyar fél szerint – a szlovák és a szerb példából kiindulva – alapot szolgáltathat ahhoz, hogy a két ország közelebb kerüljön egymáshoz, és előbb-utóbb a kényes témákról is higgadtan, akár a mindkét fél számára megnyugtató rendezés reményében is lehessen beszélni. Nos egyértelmű, hogy ez továbbra is sokkal keményebb dió, mint az új szatmári autópálya-határátkelő megépítése.

Nem véletlen, hogy a bukaresti kormány régi-új tagjával, Bogdan Aurescu külügyminiszterrel folytatott tárgyalás kapcsán kevés pozitívumot lehetett megemlíteni. A találkozóról a nagyközönség alapvetően csupán a román külügy közleményéből értesülhetett, amelyből a gazdasági együttműködés fontosságának hangsúlyozása mellett ezúttal is az derült ki, hogy a román fél álláspontja a kisebbségi ügyekben nem változott. A kommüniké szerint ugyanis Aurescu ismét fölvetette, hogy Bukarest mindaddig nem nézi jó szemmel a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programját, amíg arról nem születik kétoldalú megállapodás. Majd az is kiderült, hogy a román főkülügyér a magyarországi román közösség sorsáért is aggódott egy sort – mintha bizony nem ők rendelkeznének kulturális autonómiával, az oktatási és a művelődési ügyeikbe komoly beleszólással rendelkező kisebbségi önkormányzatokkal, ehelyett a magyar állam el akarná venni iskoláikat. Holott éppen hogy az erdélyi magyar közösség az, amelytől a román állam megtagadja az őt megillető autonómiaformákat, és a román állam az, amely magyar iskolák ellen harcol.

Ilyen bukaresti hozzáállás mellett nem csoda, hogy egyelőre nem kerülnek terítékre a kisebbségi ügyek, hiszen a felek vélhetően csak elbeszélnének egymás mellett. A bukaresti álláspontot Aurescu és a román külügyi apparátus általános magyarfóbiája mellett a kisebbségek védelmének uniós szintű jogi rendezését célzó polgári kezdeményezés brüsszeli elvetése is indokolhatja. A román fél jelen állás szerint úgy érezheti, hogy neki áll a zászló, miután az Európai Bizottság ismét csak jelét adta, hogy esze ágában sincs konkrét jogsérelmi ügyekben fellépni, csupán általánosságban, a frázispufogtatások szintjén elkötelezett barátja az őshonos nemzeti kisebbségeknek. Budapest kezében viszont – eltérően Ukrajna esetétől – nemigen van nyomásgyakorlásra alkalmas eszköz.

Ugyanakkor a gazdasági támogatási program ügyében nem lenne ördögtől való egy kétoldalú megállapodás aláírása, amellyel a magyar fél a kompromisszumkészségét és a jóindulatát bizonyítaná – az persze óriási kérdés, hogyan kerülhető el, hogy a magyar állami támogatások elosztásába a legendásan korrupt romániai állami intézmények is belefolyjanak, ahogy azt a bukaresti külügy is szeretné.

A közeledést ugyanakkor továbbra is akadályozza, hogy a bukaresti nemzetpolitikai stratégia alakítói továbbra sem a térség országai közötti szorosabb, a közös érdekek érvényesítését célzó – és ennek érdekében kompromisszumokra is hajlandó – együttműködésben látják a siker kulcsát. Hanem a térségben legnagyobb katonai befolyással rendelkező hatalom – az Egyesült Államok – korlátlan, zokszó nélküli kiszolgálásában. Mint ahogy az EU kapcsán is jórészt a lelkes bólogatásban merül ki a román reakció.

Ilyen körülmények között a magyar külügyminiszter látogatása az ismerkedésen és a tapogatózáson kívül elsősorban arra volt jó, hogy jelezze a külvilágnak: a kétoldalú kapcsolatok terén Budapest proaktívan, az együttműködés szorosabbra fűzése és a párbeszéd érdekében lép fel. Hogy egyértelmű legyen: a magyar félen nem múlik a kapcsolatok javítása. Ám ehhez Bukarest részéről is rugalmasabb hozzáállás szükséges a „forró” ügyekben.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.