Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar siker, magyar esély

2019. május 31., 08:202019. május 31., 08:20

Nem kell ahhoz katolikusnak lenni, hogy az ember átérezze, mekkora jelentőséggel bír a magyar közösség számára az, hogy Ferenc pápa személyében először látogat Erdélybe a római katolikus egyház feje.

A szentatya látogatása jelentős magyar siker, egyben esély is arra, hogy az erdélyi magyar közösség megmutassa magát a világnak. Az erdélyi pápalátogatás kiemelkedő magyar eredmény – akár még diplomáciai sikernek is nevezhetjük. Hiszen igaz ugyan, hogy egyházfőről van szó, így látogatása spirituális jellegű, ugyanakkor egyúttal államfő is, tehát a vizit komoly politikai vonzattal is bír. Emlékezetes, hogy a legutóbbi romániai látogatáskor, húsz éve a román illetékesek „túszul ejtették” Bukarestben II. János Pált, aki csak a román fővárosba látogathatott el, híveihez – vagyis Erdélybe – nem. Akkor még nem sikerült elérni sem a Vatikánnál, sem Bukarestben, hogy az egyházfő jelenlétében, szülőföldjükön mutathassák meg magukat a magyarok.

Most viszont azt a sikert, hogy a legismertebb és leglátogatottabb magyar kegyhelyre is ellátogat, az is tetézi, hogy sikerült elérni: a romániai látogatásra ne 2018-ban, Erdély megszállásának a centenáriumán kerüljön sor.

Azt, hogy ez magyar szempontból fontos gesztus, az is jelzi, hogy a csíksomlyói pápalátogatást a román akadémia ügyeletes magyarveszélyügyi intézete, az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) is „megtalálta”. A magyarok elleni információs hadviselés egyik zászlóshajójának számító intézmény vérbe mártott tollú elemzője a pápalátogatás geopolitikai vonzatai kapcsán amiatt háborog egy sort, hogy a csíksomlyói pápai mise után eléneklik a magyar Himnuszt, illetve hogy magyar körökben csak erdélyi látogatásról esik szó, nem romániairól. Attól tart: a magyarok „eltérítik” a pápalátogatást, és magyar „propagandacélokra” használják fel. Pedig hát a himnusz eredeti meghatározása és funkciója szerint vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj. Tárgya és alkalma tehát eredetileg valamely istenség vagy az Isten dicsérete, megnyerése és magasztalása. Márpedig a magyar nemzeti imádság – hasonlóan a brithez – pontosan ilyen.

A pattogós, katonai indulókat idéző, és az istenség helyett a népet dicsőítő, vagy ahhoz szóló himnuszok, mint a francia vagy a román, a felvilágosodás és az abban gyökerező francia forradalom „áldásos” produktumai közé tartoznak. Mivel tehát a magyar nemzeti Himnusz műfajában is himnusz, természetes, hogy egyházi énekként helyet kapott a katolikus és a református egyházi imakönyvekben is, és hogy az egyházi szertartásokon, misék vagy istentiszteletek végén eléneklik a hívek. Annak kapcsán pedig, hogy egyes helyeken csakis erdélyi pápalátogatásról írnak, ezúton teszünk egy gesztust a háborgó román elemzőnek: a szentatya Erdélybe és Romániába is ellátogat a hétvégén. Reméljük, most elégedett.

A LARICS elemzése egyértelműen a klasszikus szekus stílust idézi, amikor magyarveszélyt vizionál, – vagy, lásd a székely „terroristák” ügyét, egyenesen kreál –, majd azzal próbálja önnön létezését legitimálni, hogy egyedül ők képesek elhárítani az általuk vizionált magyarveszélyt. Minden esetre sajnálatos, hogy egyes román körökben még mindig nem sikerül kiszállni abból a paradigmából, hogy ami a magyaroknak jó, az a románoknak csakis rossz lehet. De hagyjuk a megélhetési rosszakarókat és gyűlöletkeltőket: az erdélyi pápalátogatás annak ellenére is pozitív hozadékokkal járhat magyar szempontból – anélkül, hogy ezzel sértené a románokat –, hogy sok magyar katolikus hívő is fanyalog a pápa liberális, esetleg a baloldal retorikáját idéző megszólalásai miatt. Hiszen az Erdélybe látogató egyházfő végre személyesen, első kézből tájékozódhat arról, hogy éppen egyházi ügyekben nem a legrózsásabb a Romániában élő magyar katolikusok helyzete – gondoljunk csak a román állam által elorzott, és a mai napig vissza nem adott ingatlanok sokaságára –, és közben, legalább egy rövid ideig, a pápalátogatás kapcsán az erdélyi magyar közösség is megmutatkozhat a világ előtt, jelezve: a magát nemzetállamnak hazudó Romániában a pápa vezette egyház híveinek elsöprő többsége bizony magyar. És emiatt számos visszaélést kell elszenvednie.
Persze az már rajtunk múlik, hogy a lehető legjobban, a leghatékonyabban használjuk ki a ránk vetülő pillanatnyi médiafigyelmet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.