VEZÉRCIKK – „Rendkívül súlyos betegségeket gyógyít meg maradéktalanul a citrom, csak eddig titkolták!”, „szódabikarbónával a legmakacsabb kór is gyógyítható!” – számtalan ehhez hasonló „örömhír” kering a közösségi média és az internet bugyraiban.
2017. március 08., 03:342017. március 08., 03:34
A gyógyítással és gyógyulással kapcsolatos álhírek, tévhitek a világháló egyre szélesebb körű használata miatt szélsebesen terjednek, immár nem szájról szájra, hanem kattintásról kattintásra, megosztásról megosztásra araszolnak szerte a világban, és mindig akadnak hiszékenyek, akik készpénznek veszik. De legyen ez az ő magánügyük. (A hiszékenység végletes és meghökkentő, ugyanakkor sokatmondó példája, hogy a hétvégén 3500 bukaresti fizetett fejenként 40 lejt azért, hogy egy Horvátországból érkező „guru” a „pillantásával gyógyítsa meg őket”.)
Az azonban korántsem magánügy, hogy az ember beoltatja-e a gyerekét. A gyógyítás és a táplálkozás kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló gondolat ugyanis manapság a „természetességgel”, a gyógyítás egyszerűségével való asszociáció. A gyógynövényekről, biotermékekről vagy alternatív gyógymódokról sokan hiszik, hogy világmegváltóak lehetnek, míg a gyógyszerekhez, a tudományos orvosláshoz és az oltásokhoz is a természetellenességet társítják. (Persze nem kizárt, hogy léteznek valóban hatékony alternatív technikák, és az is megtörtént már sajnos, hogy károsnak bizonyult a hagyományos gyógymód.)
Sajnos egyre inkább szaporodik azok száma, akik kételkednek az orvostudomány egyik legnagyobb hatású vívmányában, a vakcinákban. Már nemcsak Amerika-szerte és Nyugat-Európában, de nálunk is javában hódít az oltásellenesség, amelynek hívei különféle ideológiákat gyártva, azokat továbbragozva ódzkodnak a vakcináktól, sőt nem oltatják be gyerekeiket. Az egyéni döntés felelőssége azonban ez esetben korántsem elhanyagolható, hiszen a járványos betegségekkel szembeni védettség nem magánügy, az ismerethiány szülte tömeges oltásmegtagadásnak pedig beláthatatlanok lehetnek a következményei.
Amerikában 1963 óta mintegy kétszázmillió gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rózsa- és bárányhimlő, veszettség és hepatitis okozta megbetegedést és az ezek okozta körülbelül 450 ezer elhalálozást akadályozott meg a tömeges oltási program. A kutatók azt mondják, a vakcinaellenes mozgalom képes lehet aláásni az orvostudomány történetének egyik leghatásosabb beavatkozásával elért eredményeket, és gyermekek egész nemzedékének egészségét veszélyeztetheti az oltásellenesség.
Nálunk is hatalmas a felkiáltójel, hiszen 2016 eleje óta több mint háromezer kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, ebben az időszakban tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt, sőt a romániai megbetegedések Kelet-Magyarországon is elkezdtek terjedni. Azok, akik az egyre inkább elgondolkodtató statisztikák ismeretében is visszautasítják az oltásokat, minden valószínűség szerint konspirációs elméletek áldozatai. Ez azonban sajnálatos módon nem a magánügyük, hiszen a beoltatlanság miatt újabb és újabb áldozatokat követelhetnek a járványos betegségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!