Balogh Levente

Balogh Levente

Lóvá téve

2022. október 28., 08:57

2022. október 28., 08:57

Ennyivel is okosabbak lettünk: most már tudjuk, hogy a magyar nyelvet bárki nyugodtan nevezheti a lovak nyelvének. Legalábbis Románia területén, miután jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester nem esett a diszkrimináció vétkébe, amikor a fentebb idézett jelzőt használta anyanyelvünkre. 

Mint ismert, a volt elöljárót a diszkriminációellenes tanács elmarasztalta a kijelentés miatt, amelyet még nyolc éve egy tévéműsorban tett. Ő azonban fellebbezett, és a bíróság alapfokon, majd jogerősen is neki adott igazat.

Az érvelés igazi logikai gyöngyszem, és minden bizonnyal a román igazságszolgáltatás egyik csúcspontja: eszerint a lovakhoz a köztudat csak pozitív képzeteket társít, ellentétben a varjakkal, amely madár nevével a román nyelvben a romákat illetik sértő módon, vagyis nem lehet ráfogni, hogy a magyart a lovak nyelvének nevezve etnikai intoleranciát gerjesztene az elkövető.

Most aztán elmélázhatunk azon, hogy micsoda kulturális különbségekre világít rá a veretes indoklású ítélet, hiszen a magyar nyelvben a „lóvá tenni valakit” kifejezésnek annak ellenére is negatív értelme van, ha egyébként a magyart lovas nemzetnek tartjuk. Persze ilyen, a magyar nyelv és kultúra behatóbb ismeretét feltételező tudást nem várunk el a román igazságszolgáltatás jeles képviselőitől.

Felmerül viszont a kérdés: innentől nyugodtan hasonlíthatunk állathoz embereket, esetleg a nyelvüket állatok által kiadott hangokhoz, amennyiben úgy értékeljük, hogy olyan állatokról van szó, amelyekhez pozitív képzetek kapcsolódnak? Például ha mostantól a románt a nyulak nyelvének nevezzük, mert a nyúl az olyan kedves, bolyhos állat, és egyébként is, ő hozza a húsvéti tojást, akkor azzal tulajdonképpen dicsérőleg jellemezzük, és fel sem merül, hogy esetleg a román hadsereg háborús teljesítményeit akartuk jellemezni vele?

Vagy ha azt mondom az ítéletet kimondó bíróra, hogy „Te ló!”, akkor az ő saját logikája alapján ezzel semmilyen formában nem sértem meg, nem dehumanizálom, hiszen a lovakhoz nem kapcsolódnak negatív konnotációk. Ő maga mondta, ugyebár…

És akkor még ott van az is, hogy milyen állatokhoz szabad embereket és nyelveket hasonlítani, és milyenekhez nem? Hol húzódik a határ a komilfó lények és azok között, amelyek esetében a hasonlat már sértő és diszkriminatív? Mert vannak az egyértelmű dolgok: az oroszlán, a medve, a szarvas, vagy a fehérfejű rétisas általában pozitív kontextusban jelenik meg, hiszen az erőt, a bátorságot és a méltóságteljességet testesítik meg, míg a hiénához, a sakálhoz vagy a bűzös borzhoz egyértelműen negatív tulajdonságokat társítunk. Vannak viszont a határesetek: például a mormota, a repülőkutya, a rozmár vagy a guppi melyik kategóriába tartozik?

Ezúton kérném hát fel a jeles bírákat, hogy a magamfajta, ideológiailag kevésbé képzett polgárok kedvéért állítsák össze és tegyék közzé azon állatok listáját, amelyekhez hasonlíthatunk embereket, és azokét, amelyekhez nem, mert a világért sem szeretnék senkit sem megsérteni.

Persze a viccelődésen túlmenően az ítélet meglehetősen durva üzenetet hordoz. A magyar nyelv „lóvá tételével”, az indoklásban megfogalmazott nyakatekert, nevetséges „érveléssel” ugyanis a bíróság egyértelműen amellett tette le a garast, hogy Romániában az őshonos magyar közösséggel szemben megengedett a sértő és diszkriminatív magatartás. Elvégre Funar magyarokkal kapcsolatos véleményét és korábbi, hisztérikusan magyarellenes megnyilvánulásait ismerve egyértelmű, hogy nem dicsérni akarta a magyarokat, amikor nyelvüket a lovakéhoz hasonlította, hanem igenis súlyos, megalázó sértésnek szánta. Ezzel minden józan eszű ember tisztában van, aki nem egy kő alatt töltötte az elmúlt harminc évet.

Az ítélet ugyanabba a sorba illeszkedik, mint a Klaus Iohannis államfő esetében hozott ügyészségi döntés, amely értelmében nem tartották uszítónak azt a felvetést, hogy a magyarok Erdély megszerzésére törekednek. Vagy az ugyancsak egy ügyész által megfogalmazott álláspont, miszerint a „Ki a magyarokkal sz országból!” szlogen harsogása sem nem uszító, sem nem diszkriminatív.

Amennyire átlátszóak, annyira károsak az ilyen ítéletek, hiszen általuk ráütik az igazságszolgáltatás jóváhagyó pecsétjét a magyarellenes megnyilvánulásokra. Elvégre ilyen körülmények között nem hogy az autonómia ügye nem vethető fel a civilizált párbeszéd határain belül, de egyenesen a bíróság mondja ki, hogy legitim dolog akár alpári módon is fellépni a magyar anyanyelvhasználat ellen. És teljesen mindegy, milyen hajánál fogva előrángatott érvekkel próbálják mindezt leplezni, bennünket nem tesznek lóvá.

Mondhatnánk: kilóg a lóláb.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

Nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nem bízom benne, tehát rá szavazok

A romániai polgárok alapvetően egy félvak macskát se bíznának rá a politikusaikra, de valamiért mégis leszavaznak rájuk – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Makkay József

Makkay József

Már csak ingyen sör kell!

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Pisztolydemokrácia

Egy demokratikus országban sokféleképpen ki lehet nyilvánítani egy kormány politikájával szembeni elégedetlenséget – Szlovákiában úgy döntöttek, hogy a lehető legbrutálisabban, a hivatalban levő miniszterelnök lelövésével jelzik a „kifogásaikat”.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lendületet adni a vén Európának

Egyre-másra látnak napvilágot a választások közeledtével a közvélemény-kutatások, amelyekben a társadalomnak a különböző intézményekhez, pártokhoz, jelenségekhez, és persze magához a szavazási aktushoz való viszonyulását mérik.

Tóth Gödri Iringó

Tóth Gödri Iringó

Értenek minket a nagyvilágban?

A francia Riviérán, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál idején a szupermarketben sorban állva vizslattam a pénztárnál előttem állók kosarát: három férfi néhány olcsó sörrel.