2011. június 20., 09:352011. június 20., 09:35
De használtuk jelzőként is, úgy mint link alak. Mindenki ismerte, tudta, értette a fogalmat: azt, hogy megbízhatatlan emberről beszélünk, akinek a szavait nyugodtan semmibe lehet venni. A szóhasználat alapjául a németből átvette links – bal jelentés állt. Tehát a mi hajdani zsargonunk is már átment egyféle jelentésváltozáson, eredetileg feltehetően a mi nyelvünk balfácánjához hasonlított a linkség. A visszaemlékezéshez még az is hozzáteendő ( és ezzel be is fejezem a múltidézést, ígérem), hogy amikor én tanultam írni, akkor még „irtották” a balkezességet: a „szép” kezünket kellett használnunk, nem a „csúnyát”. Korosztályomból nem is ismertem csak egyetlen balkezest, és akkor még nem gondolkodtam el azon, hogy ha ennyire „csúf” az a kéz, akkor miért is van annyi Balog/Balogh családnevünk?!
Tény, hogy közben megváltozott a felfogás, ma már észre sem lehet venni, ha valaki bal kézzel ír, olyan sokan vannak, a szemléletváltással egy időben pedig eltűnt a mindennapi szóhasználatból a linkelni ige és a link jelző. A hazugság viszont megmaradt, úgyhogy más területeken kellene nekem is keresgélnem a linkség nyomait. De nem szaporítom a szót, és nagyszabású kutatásokra sincs szükség: a számítógépes szleng rohamos elterjedése hozta ezt a „forradalmi” váltást: ma már mindenki tudja, hogy a link az a weboldalak leágazásait, kapcsolódó anyagait jelenti. És máris helyesbítek: nem így pontos, hogy mindenki tudja, hanem hogy csakis ilyen értelemben tudják, és használják a kifejezést. Kell-e jobb bizonyíték minderre, mint az idei szóbeli érettségi egyik szövegértelmezési feladatával kapcsolatos tapasztalatom: a feladat az volt, hogy a maturandus értelmezze a „bal lábbal kelt fel” szófordulatot, illetve mondjon rokon értelmű kifejezést. Segítségképpen tereltem figyelmét a „linkelésre”, s csak mikor láttam döbbent arckifejezését, kértem elnézést a figyelmetlenségemért(?!), és biztattam mondandója folytatására azzal, hogy „linkelj csak bátran, linkelj!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!