Úgy tűnik, alaposan elszámolta magát Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, ha úgy kalkulált: ellenzékből hatékonyabban kampányolhat saját államfő-választási és pártja EP-sikere mellett, mint kormányon, ahol egyre inkább eljelentéktelenedni látszott koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) árnyékában.
2014. február 27., 20:192014. február 27., 20:19
Erősödés helyett ugyanis a párt már egy nappal a koalícióból való kilépés után jókora érvágást szenvedett, miután a döntéssel elégedetlen korábbi pártelnök-kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu bejelentette távozását a PNL-ből. És lehet, hogy tovább gyengül majd, hiszen Tăriceanu saját liberális párt alapítását jelentette be, amelybe reményei szerint számos elégedetlen PNL-s politikus átlép majd.
Tăriceanuban, akit a 2008-as választások után tulajdonképpen sikeres miniszterelnöki mandátum után taszított ellenzékbe a kampány során populistánál populistább ígéretekkel előálló PDL–PSD-nagykoalíció, minden bizonnyal azóta is gyűl a frusztráció Crin Antonescuval szemben, aki ezt követően még a pártelnöki tisztséget is elvette tőle. Bár rutinos politikusként bizonyos határokat nem lépett át, azért rendszerint jelezte, amikor nem értett egyet utóda valamely stratégiai döntésével.
A jelek szerint most telt be a pohár, amikor azt kellett konstatálnia, hogy Antonescu – tulajdonképpen saját államfői ambíciói érdekében – feláldozta a kétharmados kormányzás jelentette előnyöket, és felrúgta a koalíciót. A PNL most ugyanolyan helyzetben van, mint 2007-ben, amikor Băsescu államfő csábításának engedve több vezető politikusa is kilépett. Az elnök szerepét most Victor Ponta miniszterelnök játssza, aki úgy próbálja gyengíteni Antonescu pozícióját, hogy kormányzati tisztségekkel kecsegteti a Tăriceanu-pártba átlépő liberálisokat.
Ha Tăriceanu valóban államfőjelölt lesz, PSD-s támogatással le is győzheti Antonescut, ami újabb csapás lenne a PNL-nek. A szociáldemokraták pedig komoly ellenfél nélkül maradnának. Hiszen az amúgy is szétforgácsolt román jobbközép (vagy magát annak nevező) oldal egy PSD-nek lekötelezett Tăriceanu-pártból, egy egyre jobban megtépázott PNL-ből, a szintén fogyatkozó PDL-ből és a nála nem sokkal hitelesebb új Băsescu-pártból állna.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!