Fotó: Komoróczy György
A híres üdülőhely szállodájának főbejárata fölött családi címert ábrázoló zászlók közé kifeszített molinón ez a felirat volt olvasható szeptember 15-17. között: Komoróczy Családi Nap 1923 – 2023.
2023. szeptember 20., 18:272023. szeptember 20., 18:27
Az, hogy ez a szeptemberi, rég kiválasztott dátum épp egybeesett a Budapesten tartott Demográfiai konferenciával/ csúccsal és az azt záró családi nappal – a puszta véletlen műve. De lehet benne valami sorsszerűség is, hisz az erdélyi gyökerekkel is rendelkező Komoróczy családban régóta többször tartottak találkozókat, amelyeken a rokoni szeretetnek és a sok gyermeknek jutott a főszerep. Az egyik jelentősebb, 100 évvel ezelőtt – 1923 szeptemberében – tartott családi találkozón az esemény szervezője a Szatmár és Bereg című újság szerint egyebek mellett ezeket mondta:
Levéltári, történelmi, egyházi dokumentumokból, gyászjelentőkből ma már tudjuk, nem volt ritka nálunk az 5-6 vagy annál is több gyermekes család. Például nagyapámék is hatan voltak testvérek, de ők messze lemaradtak attól a – tudomásom szerint – csúcsot jelentő körorvos rokontól, aki 12 gyermekével büszkélkedhetett. Amikor náluk jártam Szabolcs-Szatmárban, a legnagyobb harmadéves orvostanhallgató volt, a legkisebb pedig 3 éves. A 12 gyermekből 7 vagy 8 lett orvos, a többiek más foglalkozást választottak. Majdnem mindannyian eljöttek erre a találkozóra.
Fotó: Komoróczy György
Vetített képes családtörténeti előadásból, könyvbemutatóból és kötetlen beszélgetésekből állt össze a program, természetesen a gyermekek kedvéért nem maradhatott el a barlangfürdőzés és a szállodai medencékben a pancsolás sem. A családtörténeti nyomdai kiadvány összeállítója/szerkesztője hiteles történelmi és nyelvészeti munkák alapján dolgozott, cáfolva az amatőr családfakutatók információit. A szálloda folyosóján a falra elhelyezett, helyenként fényképes családfát szívesesen tanulmányozták a fiatalok is (az első ismert őstől napjainkig kis híján 800 év telt el).
Ennek apropóján beszéltek például az 1923-as találkozó szervezőjéről, a csonka Szatmár vármegye alispánjáról, aki jogász és festőművész volt. A Himnusz születésének 100. évfordulóján Mátészalkán (ott tartották akkor az országos megemlékezést) ő mondott beszédet a vármegye nevében a kormányzó, a kultuszminiszter és a főispán jelenlétében, méltatva Kölcsey Ferenc nagyságát és megemlékezett a nemzet lelkén ejtett – Trianon okozta – sebekről is. A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére Jármi község önkormányzata a település központjában szobrot állítatott dr. Komoróczy Iván alispán emlékére.
Elődeink csak a vármegyei közéletben vállaltak szerepet, az országos politikától távol tartották magukat – talán jó is –, viszont a tudományos, művészeti, művelődési és sportéletben több, jelentősebb eredményt felmutató családtagot/rokont tarthatunk számon, olyanokat, akik közösségünk szolgálatába állították és állítják ma is tudásukat, tehetségüket, anyagi lehetőségüket. Volt például olyan, aki a szegény sorsú tehetséges gyermekek taníttatását vállalta (hogy ne kallódjon el egyetlen tehetség sem!).
Volt olyan orvos a családban, aki ingyen vizsgálta és kezelte a társadalmilag hátrányos helyzetű betegeket. Tudunk templomépítőkről (1600 körül) és orgona állíttatóról (1923), van a listán 100 darab bárány-ajándék magyar gyalogos századnak; van könyvadományzó kolozsvári egyetemi tanszéknek (nemrég) vagy: Kolozs megyei vidéki kórháznak modern gépekkel való felszerelése (‘89 után), a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpont létrehozásában való részvétel (néhány éve). Nem folytatom.
Fotó: Komoróczy György
A négy generációs találkozón a 170 résztvevőnek mintegy harmada 25 év alatti volt. Talán leginkább nekik szól a most 86 éves orvosprofesszor nagyapa/rokon nyomtatásban megjelent Útravalója, amelyben a szerző 20 pontban foglalja össze gondolatait, tanácsait. Például: A Szülői ház nevel, az Iskola tanít, az Élet vizsgáztat. A természettől sose szakadjatok el, az sosem hamis. Legfőbb bíránk saját lelkiismeretünk, erre hallgassatok és nem arra, hogy „mit szól a világ”. Ne legyetek önteltek, legyetek szerények, de ne szolgaian alázatosak, legyen tartásotok, gerincetek!
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagiak nem fontosak. Tanulni senkitől sem szégyen, ha a példakép hiteles. Mások meggyőződését tiszteljétek, mert csak így várhatjátok el, hogy mások is tiszteljenek titeket. Neveteket, magyarságotokat őrizzétek meg! Stb. Ehhez a ponthoz kapcsolódott az a megjegyzés, hogy magyarságunk megőrzésében legfontosabb szerepe anyanyelvünknek van. Különösen a Nyugaton élőknek tanácsolták, hogy hallgassanak magyar nyelvű rádiót és televíziót, olvassanak magyar nyelvű újságot...
A miskolctapolcai találkozó résztvevőinek nevében ezúton is köszönetet mondok a Budapesten élő Komoróczy Imrének, a kiadvány összeállítójának és szerkesztőjének, a Családi Nap szervezőjének.
Komoróczy György
A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő, közíró
"Akárcsak az általános orvosnak, a nyelvművelőnek is mindenhez kell egy kicsit konyítani. Azt tartjuk szem előtt, hogy a nyelv elsősorban az érintkezés eszköze s csak azután a tudomány tárgya. Ha ezt az elvet tartjuk elsődlegesnek, akkor mindig úgy kell fogalmaznunk, hogy az egyszerű ember is értse mondanivalónkat."
Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
szóljon hozzá!