Bálint Eszter

Bálint Eszter

Lázcsillapítás helyett hagymázas kampányprogram

2020. július 06., 09:49

2020. július 06., 09:49

Ha nem lenne már túl sok negatív tapasztalatunk a mindenkori román kormányok ígéretlavináit illetően, akár bizakodóak is lehetnénk a nemzeti liberális párti (PNL) kabinet által a napokban bemutatott, a gazdaság élénkítését célzó programot olvasva.

Fő erénye például, hogy az elmúlt évekre jellemző, fogyasztáson alapuló gazdasági növekedés helyett a befektetésekre alapozva készül a bruttó hazai termék (GDP) gyarapítására. Ami pedig a fejlesztéseket illeti, csupa olyan projektet látunk, amelyekre biza nagy szükségünk van nekünk is az ország polgáraiként, de nagy szüksége van az országnak is a jövőbeni fejlődés, a beruházások ösztönzése érdekében.

A 100 milliárd eurós költségvetésű programban az Orban-kabinet egyebek mellett célul tűzte ki, hogy a 2020–2030-as időszakban végre összeköti sztrádákkal és gyorsforgalmi utakkal Románia történelmi régióit. 3400 kilométernyi autópályát terveznek építeni, és 3000 kilométernyi vasútvonalat akarnak korszerűsíteni.

A fejlesztési terv az egészségügyi beruházások terén ugyanakkor azzal számol, hogy 2021 és 2027 között megépül az első három regionális kórház Kolozsváron, Jászvásáron és Craiován. De 1450 vidéki egészségügyi központot, illetve 25 megyei és 110 városi kórházat is ígérnek. Az oktatási infrastruktúra terén 2027-ig 2488 iskola felújítását tervezik, megújulhat ezalatt 375 oktatási intézmény illemhelye is. A beruházások finanszírozása érdekében pedig az Orban-kabinet 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI), és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND).

Hogy vannak olyan célkitűzések, amelyek ismerősen csengenek? Vannak, ráadásul szép számban. Nem is csoda, hogy az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal vádolta meg a regnáló kormányt, hogy az ő választási programjukat plagizálták. De láttunk már azonos és/vagy hasonló ígéreteket az elmúlt harminc év valamennyi választási kampányában szinte valamennyi politikai alakulat programjában. (Szerintünk lassan már az egyes ötletek kitalálói sem emlékeznek, hogy melyik projektet ki jelentette be először.) A baj mindössze az, hogy mindig csak papíron láttuk. Annyi ezer kilométer autópályát ígértek például, hogy ha mondjuk a fele megvalósult volna, máris gyorsabban – és ami legalább ennyire fontos: biztonságosabban – juthatnánk el az ország egyik végéből a másikig.

A valóság viszont szomorú, és ezért is vagyunk szkeptikusak a most nagy garral bejelentett projekteket illetően. Elsősorban ugyanis egy kisebbségi kormány terveit lapozgatjuk, amelynek az év végi parlamenti választásokon többséget kell szereznie ahhoz, hogy igazából dolgozni tudjon a program megvalósításán. Másodsorban rengeteg pénzre van szükség. Orbanék az európai uniós alapokat jelölték meg a finanszírozás forrásaként, ami szép és jó, csak hát ezek a pénzek eddig is rendelkezésre álltak, mégsem épült meg teljes egészében sem az észak-, sem a dél-erdélyi autópálya, sok projektnél pedig lassan az az érzésünk, hogy a megvalósíthatósági tanulmány megvalósíthatósági tanulmányánál elakadt a közbeszerzési eljárás. Sok ugyanis a gond lehívások hatékonyságát, a pályázatok mennyiségét és minőségét illetően is, de a sok óvás miatt a kivitelezés elindítása, illetve a megvalósítás üteme és minősége terén is rengeteg a kivetnivaló.

Ne gondolja azt a kedves olvasó, hogy ellendrukkerek vagyunk. Sőt! De úgy gondoljuk, hogy ennek a kisebbségi kormánynak most, a koronavírus-járvány utáni gazdasági válság közepette egy jóval szerényebb akciótervvel kellett volna előrukkolnia, egyfajta gazdasági lázcsillapítóval, ami a lehető legtöbb vállalat és munkahely megtartását segítette volna, és nem egy hagymázas kampányprogrammal. (Van ugyan pár próbálkozás, de az érintettek szerint nem elég.) Arra viszont mindenképp jó lehetne ez a program – ha már a PSD is plágiumot kiáltott a hasonlatosságok láttán –, hogy lefektessen egyfajta nemzeti minimumot, amit, bárki is legyen éppen kormányon, követnének, hátha valami meg is valósulna a sok jó elképzelésből.

Hiszen a cél pártállástól függetlenül közös, mindenki – legalábbis nyilatkozatok terén – jobb oktatást, egészségügyet, minden régiót átszelő autópálya-hálózatot stb. akar. Választási évben viszont aligha számíthatunk hasonlóra. Így maradunk továbbra is az ígéretekkel és a reménnyel, hogy a most bejelentett projekteknek legalább a fele megvalósul a következő tíz vagy inkább húsz évben. De lehet, hogy még ez is túl optimista várakozás.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar–román együttműködés Iohannisért?

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.