2009. december 23., 10:372009. december 23., 10:37
De mi van akkor, ha eme földi jóból egyszerre annyi hull az ölünkbe, hogy képtelenek leszünk feldolgozni? Hisz egy tanulmány szerint egy Shakespeare korabeli ember egész életében nem kapott annyi információt, mint amennyi ma egy vasárnapi újságban található.
Az, aki nem figyel az információ forrására, könnyen pánikrohamot kap amiatt, hogy a világ másik felén mégsem tudják a bálnákat megmenteni a vadászoktól, s elcsodálkozik, milyen nagy ember lehet az a Benkő Dániel, akiről azt írják, elképesztően jó az ágyban. Aztán megnézi az ötórás rémhíreket, s arra a következtetésre jut, hogy tíz éven belül senki nem fogja lakni a földet, mert vagy autóbalesetben, vagy újinfluenzában meghal mindenki.
Újabb pánikroham: családtagja azon az úton jön hazafelé, amely a statisztikák szerint a legveszélyesebb, gyermeke tüsszentésére öt percen belül a sürgősségin köt ki. Az adrenalin még hagyján, de a stressz, a szervezetünk állandó védekezésre való beállítása bizony hamar ki tudja készíteni az embert. Egyértelműen felborul a hormonháztartás, felbukkannak ismeretlen vagy nagyon ritka betegségek, s az információ-terjesztőknek újabb anyagot szolgáltatunk.
Erre persze többféle gyógymód vagy megelőzés is létezik.
Az egyik, hogy nem olvassuk/nézzük/hallgatjuk meg azokat a híreket, amelyek címében felkiáltójel, nagybetű, vagy figyelemfelkeltő szavak vannak. Miután ezeket kiszűrtük, akkor se kattintsunk rá az „Összekötözve estek ki a hatodikról” című írásra, mert úgyis valami tengerentúli kimondhatatlan nevű országban történt, s nem biztos, hogy valóban megtörtént eset, vagy valamelyik honlapnak leesett a nézettsége, s valamivel fel kellett dobni a napot.
Szóval csínján kell bánni ezzel a legújabb ember kreálta őrülettel, mert egykettőre megeshet, hogy rövidhírt csinálunk magunkból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok