Makkay József
2021. február 01., 09:462021. február 01., 09:46
A kormányt bíráló néhány ellenzéki tévéadó epés műsora, a mentőcsapatok gyorsaságát hangsúlyozó kormánypárti nyilatkozatok, a közalkalmazottak munkáját számon kérő miniszterelnöki állásfoglalás és az egészségügyi miniszter örökzöld kórházreformja – tömören így lehet összefoglalni a hét halálos áldozatot követelő bukaresti kórházi tűzesettel kapcsolatban elhangzó véleményeket.
Szokásuk szerint a romániai ügyészek ezt az esetet is néhány évig fogják vizsgálni, amíg a szeretteiket elveszítő hozzátartozókon kívül senki nem emlékszik majd arra, mi is történt a bukaresti Matei Balș járványtani kórház koronavírusos betegeket ápoló részlegén 2021. január 29-én, pénteken hajnali öt órakor. A kisebb baleseteket is beleszámítva, az elmúlt időszakban öt kórháztűz pusztított romániai egészségügyi intézményekben, amelyek közül a legsúlyosabb a tavaly novemberi karácsonkői baleset volt, amelyben tíz beteg lelte halálát.
Romániai kórházakba korábban sem számított életbiztosításnak befeküdni, az utóbbi esztendő koronavírus-járványa azonban kimutatta a minden sebből vérző egészségügyi rendszer összes rákfenéjét. Egy olyan rendszerét, amelyben az elmúlt években a tetemes fizetésemeléseken kívül nem történt semmi. A politikusok azt gondolták, hogyha az orvosoknak több ezer eurós fizetést adnak, és a nővérek bérét is jelentősen megemelik, ez a gesztus megoldja az egészségügy összes gondját-baját.
Hamar kiderült azonban, hogy a több pilléren nyugvó rendszert úgy nem lehet életben tartani, hogy csupán az egyik pillért (az alkalmazottak fizetését) duzzasztják fel, miközben kórházfenntartásra, javításra, új kórházak építésére alig marad pénz. (Mellesleg az orvosi bérek tetemes megemelésével sem ért el sokat az egészségügyi tárca, mert a fiatal orvosok változatlanul elmennek Nyugat-Európába a lerobbant hazai egészségügyi infrastruktúra miatt.) Némileg érthető tehát Florin Cîțu miniszterelnök kifakadása, aki a közismert romániai valóságot kürtölte világgá, hogy a hazai egészségügy költségvetésének mintegy kilencven százaléka bérekre megy el. A kérdés csak, hogy ki a hibás ezért? Mire számíthat kirohanásával a miniszterelnök? Vajon fizetésnapkor be fognak somfordálni bűntudattal az orvosok, hogy bérük egy részét felajánlják új kórházak építésére? Aligha. De nem is ez a megoldás. A bűnbakkereső miniszterelnöki panasz a tömegnek szól, hogy valakire rá lehessen mutatni: ők a bűnösök!
Az eddigi út nyilván járhatatlan, és más európai országok mintájára sok új kórházat kellene építeni. Jómagam nemrég az Osztrák–Magyar Monarchia idejében beindított egyik kolozsvári kórházban jártam, és ahogy bekeveredtem az alagsorba, elképesztett a falakból kilógó rozsdás csövek és lerobbant villanyvezetékek látványa. Nem kell hozzá különösebb építészeti szaktudás, hogy az ember belássa, a rég lejárt kórházi infrastruktúra minimális túlterhelés mellett is óriási veszélyeket rejt magában. Az ad-hoc módon kialakított intenzív osztályok megsokszorozódott áram- és oxigénszükségletének biztosítása csak nagy kockázatokkal megoldható. A szaporodó kórháztüzek a sok évtizede elhanyagolt infrastruktúrának a következményei, amit csak új beruházásokkal lehetne orvosolni. Országszerte számos, magántőkével működő új, modern kórház épült. Ha az állam saját erőből nem képes beruházni, akkor ezt a pászmát kéne támogatnia, és az itt kezelt betegek költségeit számolja el.
Miközben a magánvállalkozások által működtetett iskola, kórház vagy étterem megnyitásához mindenféle hivatali engedély szükséges, az állami kórházak közveszélyes állapotban is üzemelhetnek, merthogy a hatóságok szerint ezeket nem lehet bezárni, működtetésükre nincs alternatíva. Dehogyis nincs! Ez a tipikus romániai kettős mérce, amit iskolakezdéskor is mindig megtapasztaltunk sok falusi tanintézet esetében, amelyek a legszükségesebb egészségügyi előírásokat sem teljesítik. A törvények vagy mindenkire egyformán vonatkoznak, vagy senkire. Kórházak esetében pedig ez hatványozottan igaz.
„Csupán” a törvényeket kellene betartani, és akkor nemcsak fizetésekre, hanem új kórházak építésére is lenne pénz. Ez jelenthetné az igazi nagy kórházreformot!
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Gazda Árpád
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Balogh Levente
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Páva Adorján
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Rostás Szabolcs
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Balogh Levente
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Rostás Szabolcs
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
szóljon hozzá!