2012. március 23., 10:012012. március 23., 10:01
Ezzel Bukarest két legyet is üthet egy csapásra: az EU különböző fórumai nem győzik elítélni a holland kormányt, amiért egy szélsőséges párt támogatásáért cserében továbbra is gátolja Románia schengeni felvételét. Ez már kész haszon, de a hazai közvélemény szemében természetesen a külföldön rekedt román testvérek érdekében kifejtett, sikeresként eladható erőfeszítés sem nyom kevesebbet a latban. A külügy a hivatalosan baráti Magyarországnak is beintett: Cristian Diaconescu külügyminiszter a miheztartás végett leszögezte, hogy az autonómia ügye nem lehet a kétoldalú kapcsolatok tárgya.
A diplomáciai hadjárat újabb csapásiránya egy másik szomszédot céloz: ezúttal Bulgária került a román külügy látókörébe. Az, hogy a külügyminiszter kijelentette: Románia és Bulgária között megoldatlan problémát jelent egy, a fekete-tengeri felségvizek határán található 17 négyzetkilométeres terület, azt jelzi, hogy a kormány diplomáciai sikerekkel próbálja fényezni saját imázsát a romániai állapotok miatt elégedetlen polgárok előtt.
A román diplomácia legendás – az elmúlt száz évben jelentős eredményeket ért el –, a legutóbbi, hangos siker a hágai bíróság azon ítélete, amelyben egy ukrán–román polémiában Romániának ítélte a fekete-tengeri kontinentális talapzat vitatott részének földgázban gazdag nagyobbik részét. A kormány reményei szerint egy hasonló siker Bulgáriával – vagy legalább az ország területének további gyarapodását célzó erőfeszítés – lendíthet a kormányoldal még mindig vészesen alacsony népszerűségén.
Kérdés azonban, hogy a választópolgárok szemében mi nyom többet a latban: az esetleg megszerzendő tengeri lelőhelyen az ország energiafüggetlenségét növelő földgázmező fölfedezésének távoli lehetősége vagy a napi megélhetési gondok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok