A jelenlegi állás szerint esély mutatkozik arra, hogy rendezõdjön a kelet-ukrajnai helyzet, miután a szakadárok és az ukrán kormány közötti tûzszünet eredményeként jórészt elcsitultak a harcok, az ukrán elnök szerint az orosz csapatok nagy részét kivonták az országból, és elkezdõdött a foglyok szabadon bocsátása.
2014. szeptember 10., 20:492014. szeptember 10., 20:49
Ami a leglényegesebb: arra is esély mutatkozik, hogy a Donyeck és Luhanszk megyében élõ nagyszámú orosz ajkú közösség helyzete is rendezõdjön azáltal, hogy a két megye bizonyos régiói különleges jogállást kapnak. Ezt is Porosenko elnök jelentette be, rámutatva: a két megye átmenetileg önigazgatási jogot kap, de nincs szó az ország föderalizálásáról.
Ha mindez megvalósul, nagy elõrelépésnek tekinthetõ, hiszen vélhetõen bizonyos szintû autonómiáról van szó, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az ukrajnai orosz közösség szabadon használhassa hivatalosan anyanyelvét, és megõrizhesse kultúráját. Az intézkedések kapcsán az átmeneti jelleg némiképp aggasztó, az önrendelkezésnek ugyanis hoszszú távú megoldást kell jelentenie, mivel ezáltal teremtõdik meg az esély az újabb ukrán–orosz konfliktusok elkerülésére.
Persze a végsõ béke még odébb van. Ahhoz ugyanis az is szükséges, hogy Moszkva megelégedjen a Krím megszerzésével, a két megyében élõ orosz ajkúak számára biztosított önrendelkezéssel, és ne kísérelje meg ismét közvetlenül a befolyása alá vonni az érintett területeket. Mint ahogy az is fontos, hogy a donyecki és luhanszki oroszok se akarjanak elszakadni Ukrajnától.
Ehhez viszont az kell, hogy az ukrán kormány valóban olyan szintû önrendelkezést biztosítson számukra – és természetesen a magyarok és a románok számára is –, hogy a lehetõ legszélesebb körben intézhessék saját ügyeiket, használhassák anyanyelvüket, és ne hivatkozhassanak semmilyen kisebbségi jogaikat csorbító ukrán lépésre – (mint amilyen a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvény viszszavonása volt) ürügyként az újabb elszakadási törekvésekre. (Itt jegyeznénk meg, hogy a föderalizáció sem ördögtõl való, ha megoldás a problémákra.)
Ha ez megvalósul, de Oroszországnak ez sem elég, onnan kezdve már tényleg csak Moszkva lesz felelõs a régiót destabilizáló lépésekért.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!