2012. július 17., 09:472012. július 17., 09:47
Tegnap óta elvileg csak ökohulladék-tárolóba szabad szállítani a szemetet, viszont Romániában ilyen mindössze kettő van, de inkább egy. A közhiedelem szerint a hulladékgazdálkodás ugyan óriási üzlet, esetünkben azonban közgazdaságilag amatőr dolog lenne figyelmen kívül hagyni a lakosság fizetési tűréshatárát. Ezért aztán csak nagyon lassan válik gazdaságossá ez a fajta tevékenység, bár a szelektív gyűjtésért fizetett bónusz révén már enyhén nyereségesnek mondható.
A műfajban megfogalmazott uniós elvárások egyszerre ösztönzők, illetve megszorítók. Románia ugyanis egyelőre nagyon messze áll az elvárások teljesítésétől, és bár még nem bírságolták meg érte, igencsak erőltetett menetet kellene produkálnia a felzárkózáshoz. Csak az arányok érzékeltetése kedvéért: a hazai elvárási szint az újrahasznosítási arányban 15 százalék, míg az országos átlag alig egy százalék, Háromszék például az éllovasok között szerepel a maga háromszázalékos tavalyi teljesítményével.
A célszámok roppant nehezen teljesíthetők. Szakemberek szerint csak úgy lehetne az elvárások közelébe kerülni, ha mindent egybegyűjtenének, a szelektálás pedig később, gépsorokon történne. Európában minél északabbra megyünk, annál nagyobb a polgárok szelektálási fegyelme, de az olaszok például az utólagos válogatásra esküsznek. Csakhogy az ily módon keletkező hulladék – bár energetikailag hasznosítható – erősen szennyezett marad. És az sem hagyandó figyelmen kívül, hogy nagyságrendekkel több szemétre már nem nagyon lehet számítani a lakosságtól. Úgy tűnik, hogy nagyságrendekkel magasabb környezettudatra sem.
A kukásautók útvonala aligha változik az elkövetkező két-három évben.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.